Amikor valami lényeges változás áll be az életetekben, akár lelki, akár fizikai/testi, akár logisztikai értelemben, és úgy érzitek hogy segítségre van szükségetek, akkor honnan szereztek információt? Milyen módon választjátok ki az orvost, a segítőt? Kire hallgattok, kinek a tanácsát kéritek? Mik a módszereitek erre? Milyen stratégiákat követtek? Mi alapján döntitek el, hogy egy információ vagy személy hiteles-e?
A gondolkodás eddigi eredménye az, hogy jelenleg nincs a magyar gondolkodásban és nyelvben olyan fogalom, ami pontosan leírná azt, amit úgy érezzük hogy átélünk. Tehát adtunk mi neki egy nevet. Ez lett az Életközépi Változás, vagy Midlife Change.
Alapvetően hálás vagyok az életemért és ezt gyakran tudatosítom is magamban. Ilyenkor emlékeztetem magam arra is, hogy a hely, a család, a kor, amibe születtem nem az én érdemem, hogy a bőrszínemhez […]
Talán pár év múlva elérjük azt is, hogy azokra is tisztelettel tekintünk, akik idejében hoznak átgondolt és felelős döntést a gyerekNEMvállalásról. Bántalmazott, elhanyagolt gyerekeket nevelni túlvállalt, túltervezett méretű családokban, semmiképpen nem érdem. Sem Anyák Napján, sem máskor.
Amit biztosan másként csinálnék az elmúlt 25 évben, ha most visszamehetnék az időben, annak a tudatosítása lenne, hogy a szabadság, a béke, a demokrácia nem evidens és főképp nem örök. A rendszerváltáskor […]
Szokás a vidéket, a vidékieket szidni. FB bejegyzésekben, online portálokon, ismerősök megnyilvánulásaiban most aztán különösen sokszor olvasom. Mert a vidék elmaradott… Tanulatlan… Nem progresszív… Stb.
Nyilván a vidék az oka a választások végkimenetelének is…
Vagy mégsem…?
Nézem más idős, 90+ fölötti nők videóit, sok jógást. Élnek, virulnak. Abszolút megdőlni látszik az a sztereotípia, hogy 80 fölött már csak szerencsével élhet az ember aktív, teljes, örömteli életet.
Kulcsszavak: permakultúra, feminizmus, ökotudatosság, tudatos öregedés, női közösség, női erő, befelé figyelés, pihenés, lazulás, még több pihenés, töltekezés, inspiráció, szellemi szárnyalás, tájak. Nap, tenger, szél, sziklák. Tűz, víz, levegő, föld. Kapcsolódás, kikapcsolódás.
Ahogy így megyek az utcán, én ott, benne a fizikai térben, megyek, mehetek, és LEHET árnyékom. Ez nem volt és nem is lesz mindig így, sőt. Időszakos kegyelem.
„A nők idegenkednek az új technológiáktól. Az idősek képtelenek megtanulni a mobil alkalmazások használatát.” Ismerős? Lehet, hogy mindössze önbeteljesítő jóslat.
Miért fontos mindez? Nem mindegy, hogy kik fejlesztik az alkalmazásainkat?
