Ezennel nyilvánosan is meghirdetjük az Ozmózis Közösségi Idősgondozási Rendszerünket!
Az Ozmózis Közösség célja, hogy korrekt és színvonalas együttműködési teret biztosítson a családoknak és az ápolóknak, az otthoni idősgondozásban.
Nincs hiány idősek számára fejlesztett új technológiai megoldásokból. Mára már a szilikon völgyi tech befektetők egy része is felismerte az idősek egyre növekvő piacát. Hogy érzékeltessük a piaci nagyságrendeket, csak az USA-ban […]
Magyarországon még alig beszélünk az Ezüst Gazdaságról, és az ebben rejlő lehetőségekről. Vagy arról, hogy a mostani középkorú emberek számára milyen gazdasági és egzisztenciális kihívásokat és lehetőségeket jelent a saját öregedésünk. November 18-án erről beszélgetünk Budapesten.
Az Ezüst Gazdaság az 50+ embereket veszi általában figyelembe. Egyes gazdasági becslések szerint, ha az európai Ezüst Gazdaság méretét a nemzeti gazdaságok méretéhez viszonyítjuk, akkor az USA és Kína után ez a harmadik legnagyobb a világon. Mit jelenthet mindez a tudatosan öregedni kívánó emberek számára?
A helyzet nem rózsás, így jó lenne javítani a magyarországi idősgondozás rendszerén, helyzetén. Erre most teszünk egy kísérletet a Tudatos Öregedés keretei között.
Nyelvtanulás? Utazás? Önkéntesség? Világlátás? Szinte ingyen? Avagy mire is vágyhat az ember az Életközépi Változás során vagy után, és mit tanulhatunk a fiatalabb generációktól.
Nyugat-Európában a privát egészségügy, az idősellátás, és a kapcsolódó szolgáltatások drágák. Ahelyett, hogy a magyar munkaerő áramlik nyugatra ellátni az öregeket, miért nem az öregeket hívjuk Magyarországra és látjuk el őket ott? Ez nemcsak a teljes magyar gondozási szektort erősíthetné, hanem jótékonyan hatna a magyar öregekre, fiatalokra és a gazdaságra is.
Magyarországon a 40+ éves ember is már öregnek számít, a 65 éves meg aztán főleg. A közgondolkodásra az a jellemző, hogy 50+, 60+, 70+ évesen az ember már csak a halált várja, illetve ha nő, akkor előtte maximum vigyáz egy kicsit a cseperedő unokákra, süti a pogácsát és a vasárnapi ebédet a gyerekeknek. Kb. ez a kép és a perspektíva, amivel megkínál minket a magyar tér.
Talán pár év múlva elérjük azt is, hogy azokra is tisztelettel tekintünk, akik idejében hoznak átgondolt és felelős döntést a gyerekNEMvállalásról. Bántalmazott, elhanyagolt gyerekeket nevelni túlvállalt, túltervezett méretű családokban, semmiképpen nem érdem. Sem Anyák Napján, sem máskor.
Szokás a vidéket, a vidékieket szidni. FB bejegyzésekben, online portálokon, ismerősök megnyilvánulásaiban most aztán különösen sokszor olvasom. Mert a vidék elmaradott… Tanulatlan… Nem progresszív… Stb.
Nyilván a vidék az oka a választások végkimenetelének is…
Vagy mégsem…?
Tudatos Öregedés 