Ezt a posztot most elsősorban azoknak írom, annak a számtalan nőnek és férfinak, akik MESSZE erőn felüli elszántsággal és helytállni próbálással igyekeznek a kapcsolatukat és a családi hajót is átsegíteni a gyerekek felnevelésén, és még jópár év van előttük, mert még viszonylag kicsik a gyerekeik.
A gondolkodás eddigi eredménye az, hogy jelenleg nincs a magyar gondolkodásban és nyelvben olyan fogalom, ami pontosan leírná azt, amit úgy érezzük hogy átélünk. Tehát adtunk mi neki egy nevet. Ez lett az Életközépi Változás, vagy Midlife Change.
40 feletti nő vagy, és még nem volt epeköved? Akkor ez a cikk értékes lehet számodra.
Egy fenntartható társadalom közlekedési rendszerének víziója, a holland gyakorlat által inspiráltan
A körültekintő felkészülés idős rokonaink gondozására, a szendvicsgeneráció számára különösen égető probléma.
Mindenesetre ma megrendeltem Joy Adamson összes könyvét, hogy immár egy másfajta szemmel olvassam őket újra. Gyerekkorom tökéletesen elfeledett álmait ideje újragondolni…
Talán pár év múlva elérjük azt is, hogy azokra is tisztelettel tekintünk, akik idejében hoznak átgondolt és felelős döntést a gyerekNEMvállalásról. Bántalmazott, elhanyagolt gyerekeket nevelni túlvállalt, túltervezett méretű családokban, semmiképpen nem érdem. Sem Anyák Napján, sem máskor.
Létezik olyan, amikor a halál nem elválaszt, hanem összeköt. Van, hogy elérkezik az a pont, amikor az élet már nem ad örömet, mikor börtön a test, béklyó az elme.
Nézem más idős, 90+ fölötti nők videóit, sok jógást. Élnek, virulnak. Abszolút megdőlni látszik az a sztereotípia, hogy 80 fölött már csak szerencsével élhet az ember aktív, teljes, örömteli életet.
Kulcsszavak: permakultúra, feminizmus, ökotudatosság, tudatos öregedés, női közösség, női erő, befelé figyelés, pihenés, lazulás, még több pihenés, töltekezés, inspiráció, szellemi szárnyalás, tájak. Nap, tenger, szél, sziklák. Tűz, víz, levegő, föld. Kapcsolódás, kikapcsolódás.
