Sokan gondolják azt Magyarországon, hogy az öreg embereknek az a legjobb, ha az otthonaikban lehetnek öreg korukban. Ez néha valóban így van, és néha pedig nagyon nem. A bentlakásos ápolás egyes megfontolandó hátrányairól írtunk:
2050-re a világ várhatóan nagyon megváltozik. Mik a várható kilátásaink? Mik a várható lehetőségeink? Akarunk-e jogot és lehetőséget magunknak, az asszisztált, önkéntes halálhoz?
Tévhit, hogy az öregeknek a saját otthonukban a legjobb lakni. Sőt!
Számos szempont van, amit ennek eldöntése előtt érdemes megfontolni, figyelembe venni.
A helyzet nem rózsás, így jó lenne javítani a magyarországi idősgondozás rendszerén, helyzetén. Erre most teszünk egy kísérletet a Tudatos Öregedés keretei között.
Idősgondozás, gondozási migráció, minőségbiztosítás. A gondoskodás válsága minden európai országot érinti. Mik lehetnek a megoldások?
Nyugat-Európában a privát egészségügy, az idősellátás, és a kapcsolódó szolgáltatások drágák. Ahelyett, hogy a magyar munkaerő áramlik nyugatra ellátni az öregeket, miért nem az öregeket hívjuk Magyarországra és látjuk el őket ott? Ez nemcsak a teljes magyar gondozási szektort erősíthetné, hanem jótékonyan hatna a magyar öregekre, fiatalokra és a gazdaságra is.
Ma Magyarországon SENKI nem tudja pontosan, hogy milyen és mekkora igény van az idősgondozásra. Az állam gyakorlatilag magára hagyja az öregeket és a családokat.
A körültekintő felkészülés idős rokonaink gondozására, a szendvicsgeneráció számára különösen égető probléma.
Szendvics generáció. Mi vagyunk azok, akiknek sokszor a gyerekei, az unokái, és a szülei, szerettei is segítségre, gondoskodásra, ápolásra szorulnak.
Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy mire érdemes odafigyelni akkor, ha az idős szerettünk ápolásához külső segítséget, fizetett ápolót tervezünk igénybe venni.
Ápolási munkák krízise, care work crisis. Hogyan kellene átalakítani a társadalmi és gazdasági rendszereinket a megoldás érdekében?
