Nekünk magyaroknak gyakorlatilag ismeretlen a tenger, pláne a máltai. Vigyázzatok magatokra ha idejöttök nyaralni és ne menjetek bele, ha nem nyugalmas! És mondjátok ezt el a fiataloknak is!
Az értelmiség, az írástudó kezében lévő eszközökkel és lehetőségekkel jól élve gyors, és pozitív társadalmi változásokat lehet elérni.
Hogyan?
Kinga máltai tapasztalatait írta meg.
Kulcsszavak: permakultúra, feminizmus, ökotudatosság, tudatos öregedés, női közösség, női erő, befelé figyelés, pihenés, lazulás, még több pihenés, töltekezés, inspiráció, szellemi szárnyalás, tájak. Nap, tenger, szél, sziklák. Tűz, víz, levegő, föld. Kapcsolódás, kikapcsolódás.
Honnan jött a “tudatos öregedés” ötlete? Mikortól érdemes elkezdeni foglalkozni a tudatos öregedéssel? Te mit üzennél a fiatal önmagadnak?
Milyen az élet Máltán?
A nyugati világ öregszik, a gondoskodási munkák válsága egyre mélyebb. Kormányok, pártok, érdekvédők, egyének és közösségek küszködnek a probléma értelmezésével. Keresik és nem nagyon találják a megoldást. És akkor tessék. Belefut az ember Paul nézőpontjába, amiről ráadásul alig esik még szó.
Ahogy így megyek az utcán, én ott, benne a fizikai térben, megyek, mehetek, és LEHET árnyékom. Ez nem volt és nem is lesz mindig így, sőt. Időszakos kegyelem.
Málta az elmúlt években elég trendi hely lett, sokan vágynak ide élni. Ez nyilván érthető is. Angliához képest sokkal jobb az idő, kedvesebbek az emberek, támogatóbb a társadalmi szövet, működik az ország, […]
Mi a permakultúra? Elsősorban egy szemlélet, egy megközelítés, egy fogalmi keret, amivel a körülöttünk levő világot szemléljük és értelmezzük. Ilyenformán nagyon sokféle választ lehet hallani gyakorló permás emberektől, attól függően, hogy ki-ki mire helyezi a fő hangsúlyt.
Mit hagyunk utódainkra? Milyen klímát? Milyen erőforrásokat? Milyen élőhelyet és milyen konfliktusokat? Ha lesz még valaki, akinek módja lesz ezekről gondolkozni 1-2-3000 év múlva, és kiül a sziklákhoz ugyanitt, hogyan fog vélekedni az őseiről?
