Az értelmiség, az írástudó kezében lévő eszközökkel és lehetőségekkel jól élve gyors, és pozitív társadalmi változásokat lehet elérni.
Hogyan?
Kinga máltai tapasztalatait írta meg.
Ha valakinek gázkazán cserére van szüksége, mert a régi elromlott, akkor nagyságrendileg a költségekkel közel ugyanott van, sőt már középtávon is sokkal jobban, ha nem a gázkazán cserére megy rá, hanem épít egy napelemes rendszert.
Egy fenntartható társadalom közlekedési rendszerének víziója, a holland gyakorlat által inspiráltan
Volt egy álmom még évekkel ezelőtt. Azt álmodtam, hogy négyen ülünk egy kabrióban, lefelé megyünk egy meredek, hegyi szerpentinen. Gyönyörű az idő és a táj, igazi élmény az utazás. Egyszer csak megcsúszik a kocsi, és már zuhanunk is bele a szakadékba. A többiek rémülten sikítoznak, én meg azt mondom nekik: „Úgyis meghalunk, élvezzétek a panorámát, amíg lehet!” Velledits Dorottya írása
Szokás a vidéket, a vidékieket szidni. FB bejegyzésekben, online portálokon, ismerősök megnyilvánulásaiban most aztán különösen sokszor olvasom. Mert a vidék elmaradott… Tanulatlan… Nem progresszív… Stb.
Nyilván a vidék az oka a választások végkimenetelének is…
Vagy mégsem…?
Kulcsszavak: permakultúra, feminizmus, ökotudatosság, tudatos öregedés, női közösség, női erő, befelé figyelés, pihenés, lazulás, még több pihenés, töltekezés, inspiráció, szellemi szárnyalás, tájak. Nap, tenger, szél, sziklák. Tűz, víz, levegő, föld. Kapcsolódás, kikapcsolódás.
Honnan jött a “tudatos öregedés” ötlete? Mikortól érdemes elkezdeni foglalkozni a tudatos öregedéssel? Te mit üzennél a fiatal önmagadnak?
Milyen az élet Máltán?
A nyugati világ öregszik, a gondoskodási munkák válsága egyre mélyebb. Kormányok, pártok, érdekvédők, egyének és közösségek küszködnek a probléma értelmezésével. Keresik és nem nagyon találják a megoldást. És akkor tessék. Belefut az ember Paul nézőpontjába, amiről ráadásul alig esik még szó.
Mi a permakultúra? Elsősorban egy szemlélet, egy megközelítés, egy fogalmi keret, amivel a körülöttünk levő világot szemléljük és értelmezzük. Ilyenformán nagyon sokféle választ lehet hallani gyakorló permás emberektől, attól függően, hogy ki-ki mire helyezi a fő hangsúlyt.
Mit hagyunk utódainkra? Milyen klímát? Milyen erőforrásokat? Milyen élőhelyet és milyen konfliktusokat? Ha lesz még valaki, akinek módja lesz ezekről gondolkozni 1-2-3000 év múlva, és kiül a sziklákhoz ugyanitt, hogyan fog vélekedni az őseiről?
