Nyugat-Európában a privát egészségügy, az idősellátás, és a kapcsolódó szolgáltatások drágák. Ahelyett, hogy a magyar munkaerő áramlik nyugatra ellátni az öregeket, miért nem az öregeket hívjuk Magyarországra és látjuk el őket ott? Ez nemcsak a teljes magyar gondozási szektort erősíthetné, hanem jótékonyan hatna a magyar öregekre, fiatalokra és a gazdaságra is.
Magyarországon a 40+ éves ember is már öregnek számít, a 65 éves meg aztán főleg. A közgondolkodásra az a jellemző, hogy 50+, 60+, 70+ évesen az ember már csak a halált várja, illetve ha nő, akkor előtte maximum vigyáz egy kicsit a cseperedő unokákra, süti a pogácsát és a vasárnapi ebédet a gyerekeknek. Kb. ez a kép és a perspektíva, amivel megkínál minket a magyar tér.
Az értelmiség, az írástudó kezében lévő eszközökkel és lehetőségekkel jól élve gyors, és pozitív társadalmi változásokat lehet elérni.
Hogyan?
Kinga máltai tapasztalatait írta meg.
Üdítő élmény olyan sikeres kezdeményezésről olvasni, amely egyszerre kínál megoldást az időskori elmagányosodásra, a fenntartható lakhatásra és a természettel való békés együttműködésre. Pedig épp ezt valósította meg Hollandiában egy elszánt, zömében nyugdíjas […]
Volt egy álmom még évekkel ezelőtt. Azt álmodtam, hogy négyen ülünk egy kabrióban, lefelé megyünk egy meredek, hegyi szerpentinen. Gyönyörű az idő és a táj, igazi élmény az utazás. Egyszer csak megcsúszik a kocsi, és már zuhanunk is bele a szakadékba. A többiek rémülten sikítoznak, én meg azt mondom nekik: „Úgyis meghalunk, élvezzétek a panorámát, amíg lehet!” Velledits Dorottya írása
Szokás a vidéket, a vidékieket szidni. FB bejegyzésekben, online portálokon, ismerősök megnyilvánulásaiban most aztán különösen sokszor olvasom. Mert a vidék elmaradott… Tanulatlan… Nem progresszív… Stb.
Nyilván a vidék az oka a választások végkimenetelének is…
Vagy mégsem…?
Kulcsszavak: permakultúra, feminizmus, ökotudatosság, tudatos öregedés, női közösség, női erő, befelé figyelés, pihenés, lazulás, még több pihenés, töltekezés, inspiráció, szellemi szárnyalás, tájak. Nap, tenger, szél, sziklák. Tűz, víz, levegő, föld. Kapcsolódás, kikapcsolódás.
Mi a permakultúra? Elsősorban egy szemlélet, egy megközelítés, egy fogalmi keret, amivel a körülöttünk levő világot szemléljük és értelmezzük. Ilyenformán nagyon sokféle választ lehet hallani gyakorló permás emberektől, attól függően, hogy ki-ki mire helyezi a fő hangsúlyt.
Ebben a cikkben a Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodást (Community Supported Agriculture, CSA) szeretném bemutatni azok számára, akik ezt nem ismerik, vagy ha netán ismerik is a dobozos rendszereket, de nem gondolkoztak még ennek strukturális jelentőségéről.
