Természetes vágyunk, hogy idősebb korunkban is megőrizzük szellemi frissességünket, önállóságunkat, kapcsolatainkat. A demencia – különösen az Alzheimer-kór – azonban olyan állapot, amely sokakban szorongást kelt. Vajon elkerülhető? Vagy legalább késleltethető?

Vannak genetikai tényezők amelyek hajlamosítanak, de ez nem jelenti feltétlenül a betegség kialakulását. Feltételezhető, hogy van lehetőségünk úgy élni, hogy még ha van is genetikai hajlamunk, elkerüljük a betegség kialakulását. Egy próbát mindenesetre megér…

A tudomány ma már egyértelműen azt üzeni: igen, sokat tehetünk azért, hogy agyunkat hosszú távon egészségesen tartsuk. Mai tudásunk szerint ez a betegség nem gyógyítható, de még egy diagnózissal is a kezünkben sokat tehetünk a minél további jó szellemi állapot megőrzéséért.

Mi is az a demencia?

A demencia nem egyetlen betegség, hanem egy tünetegyüttes, amelynek központjában a kognitív hanyatlás áll: romlik a memória, a gondolkodás, a döntéshozatal, a nyelvhasználat, és idővel a mindennapi életvitel is egyre nehezebbé válik. A leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór, de több más forma is létezik (pl. vascularis, Lewy-testes, frontotemporalis demencia). A kockázat az életkor előrehaladtával nő, de nem az öregedés természetes velejárója.

A megelőzés lehetőségei

Bár a genetikai hajlam szerepet játszhat a demencia kialakulásában, az életmódbeli tényezők legalább ugyanilyen – ha nem nagyobb – jelentőségűek. A Lancet 2020-as jelentése szerint a demencia esetek akár 40%-a megelőzhető lenne bizonyos kockázati tényezők csökkentésével (Livingston et al., 2020).

Mozgás: az agy barátja

A rendszeres testmozgás – különösen az aerob típusú, mint a séta, kerékpározás, tánc – fokozza az agyi vérkeringést, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és támogatja az idegsejtek közötti kapcsolatok erősödését. A fizikai aktivitás emellett csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, amelyek szoros összefüggésben állnak a demenciával. A kertészkedés is kiváló eszkösz lehet, különösen pl. egy permakultúrás biokertben, sok élőlénnyel körülvéve.

Táplálkozás és agyegészség

A mediterrán diéta – amely bőségesen tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, halat, olívaolajat, teljes kiőrlésű gabonát és kevés vörös húst – összefüggést mutat a lassabb kognitív hanyatlással és az Alzheimer-kór alacsonyabb előfordulásával (Scarmeas et al., 2006). Fontos a B-vitaminok, a D-vitamin, az omega-3 zsírsavak megfelelő bevitele is.

Szellemi és társas aktivitás

Az agyat is lehet „edzeni”: új dolgok tanulása, rejtvényfejtés, nyelvtanulás, zene vagy művészeti tevékenységek mind hozzájárulhatnak az ún. kognitív tartalék kialakulásához, ami védelmet nyújthat az agyi elváltozások hatásaival szemben. Ugyanígy a társas kapcsolatok – akár baráti beszélgetések, akár közösségi tevékenységek – is fontosak az agy egészségéhez. Az elszigeteltség, magány hosszú távon rizikófaktor lehet a demenciára nézve.

Stressz, alvás, hallás

A krónikus stressz hosszú távon károsíthatja a hippocampust, az agy memóriáért felelős területét. Éppen ezért érdemes elsajátítani stresszkezelő technikákat (pl. relaxáció, meditáció, természetben töltött idő). Ugyanilyen fontos a minőségi alvás: alvás közben az agy „kitakarítja” a felesleges fehérjéket – köztük az Alzheimer-kórhoz köthető béta-amiloidot is. Kevésbé ismert, de a kezeletlen halláscsökkenés is növeli a demencia kockázatát – érdemes ezért időben hallásvizsgálatra menni.

Lépésről lépésre

A demencia késleltetéséhez, megelőzéséhez vezető út nem egyetlen nagy döntésről, hanem sok apró, tudatos lépésről szól. Nem kell tökéletesen élni – a cél az, hogy minél több védő tényezőt építsünk be a mindennapjainkba. Még időskorban is érdemes változtatni: sosem késő elkezdeni mozogni, egészségesebben táplálkozni, kapcsolatot keresni másokkal vagy megtanulni valami újat.

A tudatos öregedés része, hogy gondoskodunk magunkról, és egyben törődünk az agyunkkal is. Mert az emlékeink, a kapcsolataink, a személyiségünk – mind-mind az agyunkban élnek. Akár még vigyázhatunk is rájuk.

Ez pedig egy hasznos csatorna, ha a demenciáról szeretnél tanulni: https://www.youtube.com/@DemenSzia

Hivatkozások:

• Livingston, G., et al. (2020). Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report of the Lancet Commission. The Lancet, 396(10248), 413–446.
• Scarmeas, N., et al. (2006). Mediterranean diet and risk for Alzheimer’s disease. Annals of Neurology, 59(6), 912–921.

**********************************************************************************
Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, a jobb felső sarokban
tudsz feliratkozni az email értesítőre.

Információ képzéseinkről, eseményeinkről, tanulási lehetőségeinkről.

Tudatos Öregedés? Mi ez?

Tematikus FB csoportjaink, amihez kapcsolódni lehet:

Tudatos Öregedés csoport
https://www.facebook.com/groups/tudatosoregedesnyitott

Menopauza – Támogassuk egymást csoport
https://www.facebook.com/groups/menopauza

Ozmózis Közösségi Idősgondozási Rendszer
https://tudatosoregedes.org/ozmozis/

Idősgondozók, ápolók és családok egymásra találását segítő csoport
Házi idősgondozás, bentlakásos ápolás, otthoni betegápolás Magyarországon
https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/

Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága
https://www.facebook.com/groups/permakulturatarsadalom/

A facebookon itt tudod a híreinket, posztjainkat követni:
https://www.facebook.com/tudatosoregedes/