Étkezés

A látható vidék! Legyen látott a vidék! #láthatóvidék

Szokás a vidéket, a vidékieket szidni. FB bejegyzésekben, online portálokon, ismerősök megnyilvánulásaiban most aztán különösen sokszor olvasom. Mert a vidék elmaradott… Tanulatlan… Nem progresszív… Stb.
Nyilván a vidék az oka a választások végkimenetelének is…

Vagy mégsem…?

Húsz éve kezdtem vidékfejlesztési terepi munkámat, a Nyitott Kert Alapítvány létrehozásában és működtetésében segédkeztem Matthew Hayes-nek. 1998-tól éveken át az alapítvány titkáraként küzdöttünk az ellenszéllel. Az első magyarországi CSA rendszer-t hoztuk létre Gödöllőn. Azóta is számos vidéki kezdeményezés elindításában vettem részt, és igyekeztem figyelemmel kísérni a terepi folyamatokat. A rendszerváltás után először a zöld mozgalomból nőttek ki remek közösségi kezdeményezések, majd később egyre több szociális jellegű kezdeményezés is indult. A vidék elkezdte a társadalmi struktúráit kiépíteni, melyre akkoriban számos pályázati forrás is rendelkezésre állt.

Mára számtalan helyi közösség, projekt, csoport működik, akár önállóan, akár hálózatba tömörülten. Évek óta tolják, építik a struktúráikat, mostanra láthatóak az eredményeik és a strukturális nehézségeik is. Ilyen például az Élőfalu Hálózat, vagy az Átalakuló Közösségek, de a különböző szatyor rendszerek, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezetei, vagy az Anyaközpontok Magyarországi Hálózata is az országban. És még sokan mások…

2000-2014-ig több olyan vidéki programban vagy programmal dolgoztam együtt, melyek a főváros és a média számára gyakorlatilag láthatatlanok voltak, és sajnos azok is maradtak. Pedig többen is voltunk vidékiek elszántak abban, hogy elvigyük ezeknek a kezdeményezéseknek a hírét, a jelentőségük üzenetét a fővárosba. Költséget és időt nem kímélve jártunk fővárosi rendezvényekre, próbáltunk lobbizni érdekvédelmi szervezeteknél és a minisztériumoknál is, gyakorlatilag eredménytelenül. (Sajnos akkoriban még a közösségi média sem létezett. Ez az eszköz pár éve tejesen új perspektívákat kínál a vidék-főváros kooperációban, amennyiben jól, tudatosan, stratégiailag átgondoltan használjuk.)

A főváros politikacsinálói és véleményvezérei, értelmiségi írástudói nem tudták meghallani a vidék szavát, nem is igazán érdekelte őket a téma. A budapesti értelmiség is leginkább megmondani, előírni akarta a vidék számára a rendszerváltás utáni elvi, erkölcsi, viselkedési normákat, és nem figyelt oda arra, hogy mit beszél a terep. Rengeteg ütközés és nézeteltérés volt ebből, és az egymás meg nem értése.(“Hülyevidéki”, “hülyepesti”.)

A leginkább fájó mulasztás, hogy nem alakultak ki azok a társadalmi struktúrák, az a társadalmi szövet, amelyeket a budapesti, magát progresszívnek tartó értelmiség a saját elvi családjának akart volna elismerni, továbbá kihangosítani, érdekvédeni a törvényhozási folyamatok és finanszírozási mechanizmusok kiépítése során. Én úgy gondolom, hogy ez a mindenkori baloldal politikai és értelmiségi vezetőinek a felelőssége. 2006-2008-ra kialakult számos olyan vidéki struktúra, hálózat, melyet az akkori és későbbi MSZP-SZDSZ kormányok, a szaktárcák és az akkori budapesti érdekvédelmi csúcsszervezetek felé is próbált a vidék, a civilek, a vidékfejlesztők, a szakemberek, a települési polgármesterek láthatóvá tenni. Hiába. Nem volt erre fogékonyság.

Csak egy példa a sok közül: kistelepülési polgármesterekkel és az egyik jegyzővel próbáltuk együtt a pályázati kiírások feltételeit úgy módosíttatni, hogy az valóban kivitelezhető legyen. Hiába lobbiztunk, ismerve a terep valóságát és realitásait. Olyan feltételek voltak, melyekről tudtuk, hogy nem lehet megvalósítani, de nem érdekelte a fővárosi kiírókat. A településeknek mégis el kellett indulni a pályázaton, mert az adott a fejlesztést csak így lehetett megvalósítani. Kérdeztem a jegyzőt, hogy mi lesz akkor, ha nem teljesülnek a kiírásban előírt mutatók. Rám nézett az 500 fős falu vért izzadó vezetője, és keserűen röhögve azt mondta: “Kijöhetnek bazmeg, és elárverezhetik az egész falut…!”

Vidékfejlesztésben dolgozó kollégák ezeket közel két évtizede mondogatják már, eddig eredménytelenül. Most viszont a legutóbbi választási eredmények okait elemezve, egyre többször előkerülnek ezek a szempontok. Végre valahára.

Sajnos eddig főleg olyan megnyilvánulásokat hallottam, amelyekben a megszólalók még mindig a vidéket többnyire mint valami passzív, tanulatlan, elmaradott és kiüresedett teret látják. Nyilván ennek megvannak az okai, és vannak olyan nézőpontok melyekből ilyen következtetésekre lehet jutni, csak úgy vélem, hogy ez cseppet sem visz közelebb a megoldáshoz, de még az irányába sem mutat.

Miért gondolom ezt? Azért, mert

  • a magyar vidéken számos remek és régóta működő projekt, közösség, kezdeményezés van, ami az alapja lehetne Magyarország progresszív (és nem mellesleg fenntartható) pályára állításának,
  • ezekből kiindulva új konszenzusokat és kooperációkat építhetnének a vidék-főváros, értelmiségi-nemértelmiségi, jobboldal-baloldal, politikaiszintű-terepiszintű, gazdag-szegény és egyéb tengelyek mentén, és
  • ezek motorizálhatnák a társadalmi szövet újraszövését és újratermelhetnék a mostanra teljesen felélt társadalmi tőkét.

Ehhez arra lenne szükség, hogy a fővárosi értelmiség kinyissa a fülét és a szemét, és becsukja kicsit a száját. Hogy figyelje, lássa, hallja a vidék tevékenységeinek szavát és megértse ennek a fontosságát, erejét. Hogy megértse, hogy a jövő élhető Magyarországának ezek a kezdeményezések a lehetséges alapegységei. Megértse a szavaikat, a gondolkodási keretrendszereket és ezek tartalmi elemeit.

Mit tudnak ezek a kezdeményezések:

Mi hátráltatja ezeket a kezdeményezéseket?

A tudás, a szakértelem, a célok, a víziók többnyire jelen vannak a helyi közösségek vezetőiben. Nem ez a probléma! A fő gát leginkább a jelenlegi jogi és a gazdasági keretrendszer, melyben óriási adminisztratív és pénzügyi teher nehezedik minden ilyen kezdeményezésre, és azok vezetőire. Éppen abban lehetne szerepe a főváros értelmiségének, lobbistáknak, politikacsinálóknak és közvélemény-formálóknak, hogy felhívják ezekre a folyamatokra a figyelmet, illetve megkönnyítsék a működés, a működtetés feltételeit, kiköveteljék ezt a törvényalkotóktól.

A vidékfejlesztés nem egy ilyen misztikus távoli téma. Az ország 4/5-e nem Budapest. Köztudott adat, mégis nehéz reflektálni erre a praktikum szintjén, a fővárosi gondolkodási keretben. Amikor az ország sorsát akarjuk jobb irányba terelni, bármit is gondolunk “jobb” alatt, akkor az ország 4/5-ben, vidéken akarunk változást. Ezért (is) nagyon fontos hallani, érteni, reflektálni, a Budapest táblán túli magyar világ valóságát.

Szeretném hangsúlyozni mégegyszer: a tudás, a szakértelem, a célok, a víziók többnyire jelen vannak a helyi közösségek vezetőiben. Nem arra van szükség, hogy “pestiek lemenjenek vidékfejleszteni”, hacsak nem oda is költöznek és valóban szerves részt vállalnak a helyi folyamatokban. A “pestiek”, a politikacsinálók, az értelmiség, központi helyzetéből és média-hozzáféréséből adódóan azoknak a jogi és gazdasági kereteknek a szétverésében illetve átalakításában tudnának hatékonyan részt venni, melyek a vidék önépítő folyamatait a társadalmi hierarchia csúcsán hátráltatják. Nevezetesen a médiában való láthatatlanság, a megnemértettség, illetve a jogi-, gazdasági keretrendszer korlátai. A fővárosi lobbierők, az értelmiség, az írástudók, az erőforrásos véleményvezérek abban tudnának nagyon fontos szerepet vállalni, ha olyan törvényi beavatkozásokat követelnének melyek segítségével utána már a vidék kevésbé kínkeservesen tudja megszervezni önmagát.

Ilyen beavatkozás lehetne pl.

  • a kisvállalkozók terheinek a drasztikus lecsökkentése akár brit vagy osztrák mintára,
  • a szociális szolgáltatások járulékterheinek eltörlése,
  • a szociális szövetkezetek létrehozásának és működtetésének radikális megkönnyítése és leegyszerűsítése,
  • vagy akár a helyi, alternatív iskolák segítése, támogatása, elismertetése,
  • neadjisten egy jól működő közoktatási rendszer kikövetelése a mindenkori kormányzattól.

Ezekkel az intézkedésekkel az egész ország szekere tudna fenntarthatóbb és élhetőbb irányba fordulni, mindenhol! Ideértve a 4/5 vidéket és az 1/5 fővárost egyaránt.

Mit teszünk mi annak érdekében, hogy ezek a kezdeményezések jobban láthatóvá, megismerhetővé, megérthetővé és kihangosíthatóvá váljanak?

Elindítunk egy hashtag-et (#láthatóvidék) és igyekszünk minél több ilyen kezdeményezést felkutatni. Illetve nagyon szívesen adunk teret és írunk ezekről a felületeinken.

Kérjük továbbá az olvasókat, hogy ha ismernek jó, ígéretes, működő vidéki közösségeket, fenntartható modelleket, akkor használják a #láthatóvidék hashtaget és osszák meg az információkat ezekről a közösségekről, kezdeményezésekről.

Ha sikerül láttatni ezeknek a volumenét, jellegét, tartalmát, jelentőségét a fővárosi értelmiség és a politikacsinálók felé, akkor talán el tudunk jutni oda, hogy összekapcsolódhat a vidék és a főváros egy közös, együttműködő, virágzó, békés, és otthonos Magyarország építése érdekében. Egy olyan Magyarországéban, amelyben a fiatalok is maradni, élni akarnak, és ahova a már elvándorolt emberek is esetleg szívesen hazaköltöznek.

***

Végezetül linkelnék egy videót. Nagyon érdekes és tanulságos számos szempontból. Rengeteg pozitív és negatív következtetés levonható belőle, de ez már túllóg ennek a cikknek a keretein, talán majd máskor. Ha valaki úgy gondolja, hogy szívesen látná, hallaná, figyelné, kicsit immár másféle szemüveggel a vidék realitását és folyamatait, akkor ez egy jó kiindulási videó. Hála a közösségi médiának, és jelen esetben a youtube-nak, végtelen sok fontos és hasznos oktatási anyag elérhető ingyenesen. #láthatóvidék

 

2 replies »

Hozzászólnál? Kérdésed van?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.