Étkezés

Tudatos fogyasztás: Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás (CSA), bevásárló közösségek

Élelmiszereink előállításával, a mainstream termelési módszereinkkel sok probléma van. Sokat lehet arról hallani, hogy a termények mennyi káros anyagot, szermaradványokat tartalmaznak, illetve tápértékük csökken. A talajok állapota romlik, sőt maga a talaj is pusztul. Jelenkori társadalmaink továbbá nem igazán becsülik meg azokat, akik az élelmünket előállítják. A termelési módszerek az idők során így ipari jellegűvé váltak, melyek nincsenek tekintettel az ökoszisztémákra, sőt valójában tönkre is teszik azokat.

Szinte mindenki tudja már ezeket, hála a zöld mozgalom elmúlt évtizedes szisztematikus munkájának. Környezetvédelmi, oktatási programok, információs kampányok, terepi projektek száz szám, ezerszám igyekeznek formálni az emberek szemléletét. Az utóbbi időben trendivé vált a saját kertben, erkélyen, virágládában zöldséget termeszteni, sokan értik már a biozöldségek egészségügyi és környezetvédelmi előnyeit.

Ebben a cikkben a Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodást (Community Supported Agriculture, CSA) szeretném bemutatni azok számára, akik ezt nem ismerik, vagy ha netán ismerik is a dobozos rendszereket, bevásárló közösségeket, nem gondolkoztak még ennek strukturális jelentőségéről.

Mindenki, aki belefogott már saját kiskertbe, zöldségtermesztésbe és legalább 1-2 évkört végigcsinált, tudja, hogy minden évben vannak olyan növények, melyek “nem sikerülnek”. Túl sok vagy túl kevés eső esik, a nagy meleg miatt új kórokozó jelenik meg, vándorpoloskák vagy lepkekabócák lepik el a kertet. Mindig van valami kár… Könnyen szembesül azzal az ember, hogy vajon micsoda kiszolgáltatottságot jelent ez azoknak a gazdáknak, akik megélhetése múlik az adott év termésén, mondjuk hozzánk képest, akik kedvtelésből termelünk, de megélhetésünk alapja nem az élelmiszer termelés.

Ha kicsit is beleéljük magunkat a gazdák helyzetébe, akkor azonnal érthetővé válik, hogy miért kezdenek el vegyszerezni, műtrágyázni. Csökkenteniük kell az adott év termelési viszonyainak kockázatát. Mivel az élelmiszerpiacok ár érzékenyek és a vásárló főleg esztétikai szempontok alapján dönt, erre a fajta nyomásra a gazdák reakciója teljesen jogos és érthető. Ha a vásárlók nem tudnak, vagy nem akarnak részt vállalni az élelmiszer termelés kockázatából, akkor nem elvárható a gazdáktól, hogy minden kárt jó szívvel viseljenek. Az sem elvárható tőlük, hogy a természet védelmét is egy személyben (egyedül?) oldják meg, költséget, kínt, erőforrást nem kímélve. Az élelmiszerek jelenlegi árai között ennyi kapacitás egyszerűen nincs a termelési rendszerekben.

A vásárlók árérzékenységének eredménye az, hogy végső soron a természet rovására szorítjuk le az árakat és a termelés kockázatait. A Természet fizeti az árát a mi kényelmünknek: a csökkenő biodiverzitás, a természetes vizek és talaj romló állapota, stb., stb.

A CSA lényege az, hogy egy adott közösség minderre rálát és változtatni akar. A módszer egy olyan egyéni elköteleződésen alapuló helyi rendszer, amiben minden szereplő vállal valami olyan részt, ami a közösség és a természet érdekeit is figyelembe veszi.

Hogyan?

Adott egy vagy több gazda, akik azt vállalják, hogy a legjobb tudásuk szerint, biogazdálkodással, annak valamelyik ágával, helyi, egészséges és bioélelmiszereket termelnek. Vigyázzák a talajt, nem vegyszereznek, a környezettel harmonikus termeléssel, magasabb tápértékű, egészséges élelmiszert állítanak elő.

A CSA közösségek vásárlói azt vállalják, hogy állandó vásárlói lesznek a gazdának, akkor is ha bőséges a termés, és akkor is ha egy év sok kárt, kiesést hoz. Annak érdekében, hogy a rendszer hosszú távon és fenntarthatóan működni tudjon, a vásárló is felelősséget és részt vállal az élelmiszer termelés kockázatainak viselésében.

A CSA egy csodálatos és finom elméleti rendszer, ami a világ sok pontján működik. Nincs két egyforma CSA, nagyon sokféle szabály, szokás és mechanizmus megtalálható az egyes rendszerek helyi jellemzői között. Az általában elmondható, hogy a gazdának viszonylag nagyobb a gazdasági stabilitása, ezáltal fenntarthatóbb módon tud termelni, a vásárlók pedig büszkék lehetnek arra, hogy élelmezésüket nem a környezet kárára oldják meg. Nagyon sok pozitív energia van ezekben a közösségekben.

Magyarországon az első CSA rendszert 1998-ban Matthew Hayes indította Gödöllőn, a Nyitott Kert Alapítvány égisze alatt. Matthewnak sokat segítettem az alapítvány létrehozásában és a működtetésében is az első években, illetve jómagam is vásárló voltam. Módom volt a rendszer összes gyerekbetegségét látni és kísérni, illetve azt figyelni, hogy a magyar közeg mennyire fogékony vagy nem fogékony erre. Képet kaptam arról is, hogy az anyagi források szűkössége milyen szűkítő paramétereket hoznak az ideális rendszerhez képest.

Azóta számos új rendszer létezik már országszerte, némelyek sokkal rugalmasabbak is. Az elmúlt húsz évben a kereslet is megnőtt a biozöldségek iránt. Ha valaki csatlakozni kíván valamelyikhez, a cikk végén megtalálja a linket ezekhez a rendszerekhez.

Az elmúlt időszakban létrejöttek nagyobb kiszállítós rendszerek is, melyek ötvözik a kis CSA-k előnyeit a nagyobb rendszerek hatékonyságával. Ezekben a rendszer központi szervezői több gazda terményeinek értékesítését hangolják össze, így a termék paletta szélesebb, többféle dobozzal is tudnak dolgozni, illetve van lehetőség egyéni rendelések kezelésére.

Magam is egy ilyen rendszer tagja vagyok Angliában és egészen lenyűgözőnek találom, pláne összevetve azokkal a tapasztalatokkal, amiket szervezőként és vásárlóként is tapasztaltam húsz éve. (A neve Abel@Cole, a linkre kattintva lehet csodálkozni a rendszer kínálatán.) Valóban szuper minőségűek a termékek, széles a paletta, nem is nagyon sokkal drágább, mint a konvencionális élelmiszerek. Nyilván ennek számos oka közül az egyik igen jelentős, hogy sokkal nagyobb a piac, több a vásárló, több ember elkötelezett a környezetbarát, minőségi bioélelmiszerek mellett.

Angliában kialakult mostanra az élelmiszer termelésnek egy valódi és méretes alternatívája. Ehhez kapcsolódva az egyének viszonylag egyszerűen tudnak hatással lenni a saját egészségükre, a természet védelmére, az élelmiszer termelési struktúrák változtatásának irányaira, és ezeken keresztül egy a mostaninál sokkal fenntarthatóbb gazdasági rendszer kialakítására.

“Personal is political”, a személyes történeteinknek, döntéseinknek, tevékenységeinknek politikai hatása, üzenete és jelentősége is van. Ha van szándékunk és lehetőségünk ilyen irányban is tudatosabban élni és tevékenykedni, akkor a CSA rendszerek összes hátránya és nehézsége ellenére érdemes megfontolni, hogy akarjuk-e, tudjuk-e ezeket az életünkbe integrálni. Jó szívvel és bátran állítom, hogy ez a fajta felelősség-, és áldozatvállalás aktívan hozzájárul egy harmonikusabb, fenntarthatóbb társadalom létrehozásához és egyben az egészségesebb táplálkozáshoz is.

Ezeket a listákat találtam a Magyarországon működő vagy működött közösségekről:

Működő közösségi gazdaságok, dobozrendszerek és bevásárlóközösségek

Bevásárló közösségek Magyarországon

Bevásárló közösségek

Ez az angol site ahonnan angliai magyaroknak lehet rendelni. Van több is, én ezt kipróbáltam és maximálisan tetszik:

Abel and Cole. Mivel én már tagja vagyok a rendszernek, ha ezen a linken keresztül rendeltek (ez a meghívó kódom), akkor 20 fontot kaptok ajándékba az első vásárláskor.

Ti vagytok tagjai vagy termelői ilyen közösségnek? Hallottatok már ilyenekről? Mik a tapasztalataitok?

 

1 reply »

Hozzászólnál? Kérdésed van?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.