Étkezés

A permakultúra szellemisége és a társadalmi fenntarthatóság

Permakultúra képzés Máltán

A permakultúra kifejezést egyre többet lehet hallani mostanában, ami igen örvendetes. Lassan beszivárog a szó a mainstream társadalomba, és trendi lesz ezzel foglalkozni. Bizonyos szempontból az eredetileg radikálisnak számító mozgalmak számára ez tulajdonképpen sikernek is tekinthető. Csak sajnos van néhány igen káros mellékhatása melyekre fontos, hogy a mozgalmak reagáljanak. A fogalom jelentése felhígul, sokan kezdik használni és sajnos sokszor rosszul, tartalmilag teljesen tévesen.

Tematikus FB csoportokban ezeket nagyon szépen nyomon lehet követni. A fogalom nevével fémjelzett csoport ugrásszerűen növekedni kezd, a csoportban vitatott ügyek egyre szerteágazóbbak. Egy idő után egészen meglepő kérdések is felmerülnek, melyek már nem is kapcsolódnak tartalmilag a témához, sőt akár kifejezetten az ellenkezője. Emberek pl. simán megkérdezik, hogy a “permakultúrás” kertjükben milyen gyomirtó szert használjanak. Klasszikus.
Ha meg arra a (viszonylag haladó szintű) kérdésre kérjük a választ, hogy vajon mi a különbség a permakultúra és a klasszikus biokertészkedés között, akkor szintén elég nagy zavar keletkezhet a térben.

Fel szoktam tenni ezt a kérdést az elején azoknak, akik permakultúrás képzésre jönnek, akár profi biokertészeknek, és nagyon ritkán találkozom olyan résztvevővel, akinek világos, kiforrott válasza lenne. (Nyilván mondjuk akinek van, az nem feltétélen jön ilyen képzésre, mert már tudja 🙂 )

Jelen poszttal az a célom, hogy egyrészt erre a felhígulási folyamatra reflektáljak, illetve hogy a permakultúra elveinek társadalmi jelentőségére is felhívjam a figyelmet.

Mi is tehát a permakultúra?

Elöljáróban azt mondanám, hogy a permakultúra elsősorban egy szemlélet, egy megközelítés, egy fogalmi keret, amivel a körülöttünk levő világot szemléljük és értelmezzük. Ilyenformán nagyon sokféle választ lehet hallani gyakorló permás emberektől, attól függően, hogy ki-ki mire helyezi a fő hangsúlyait.

A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:

„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”

A David Holmgren által megalkotott 12 fő permakultúrás alapelv:

  1. Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
  2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát
  3. Érj el hozamot
  4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
  5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
  6. Mindent hasznosíts
  7. Tervezz mintáktól a részletekig
  8. Elkülönítés helyett törekedj egységre
  9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
  10. Használd és becsüld a sokféleséget
  11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
  12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan

Önmagában Mollison és Holmgren leírása gyakorlatilag forradalmasít(hat)ja a világképünket, ha mélyen, és részleteiben átgondoljuk őket, továbbá életünk tevékenységeit és attitűdjeit ezek szellemében tudatosan átalakítjuk. A Holmgren féle 12 elv mindegyikén évtizedeken át lehet morfondírozni, meditálni velük, és átszűrni őket életünk mindenféle aspektusán. Gyökeresen tudja megreformálni viszonyainkat a termékekhez, a fogyasztáshoz, az élelmiszerekhez, az energiahasználathoz, de az emberi kapcsolatokhoz, a párkapcsolatokhoz, a közösségi viszonyainkhoz, illetve belső, lelki, érzelmi vágyainkhoz is.

Ökoszisztémát, fenntartható társadalmat építünk

A felelős felnövekedés és az öregedés kapcsán én azt állítom, hogy ezek a szempontok igen hatékony segítői lehetnek a valóban Tudatos Öregedésnek, és potenciális eszközei egy lehetséges kiegyensúlyozott, harmonikus életútnak. Azokat pedig, akik ezeket az elveket valóban megélten és hitelesen követik, elvezethetik saját belső békéjükhöz.

Élelmiszer termelés, biokertészkedés permakultúrásan

Nagyon klassz, a környezettel harmóniában tevékenykedő biokertészetek vannak, melyek pl. kiválóan javítják (és nem pusztítják) a talajt, az ökoszisztémákat (ellentétben a “hagyományos” vegyszeres termeléssel). Érdemes és izgalmas látogatni őket, beszélgetni a gazdákkal. A biokertészkedésnek is sokféle módja és szemlélete van, egészen különleges pl. a biodinamikus kertészkedés. De ezek még nem feltétlenül permakultúrás kertek.

A permakultúra a gazda fejében és szívében születik elsősorban/először, és klasszikusan hosszas/alapos tervezés előzi meg. Első lépésben megismerjük a területünket. A talajt, az uralkodó szélirányokat, éves vízviszonyokat, a környező ökoszisztámákat, a makro-, és mikroklímát. Ilyenkor többnyire még semmit nem csinálunk, csak figyelünk, hallgatunk, tanuljuk amit a természet hozzánk beszél a lehetőségeiről, nehézségeiről, potenciáljáról, betegségeiről. (Itt most érdemes lehet elolvasni a 12 alapelvet újra, ezek szellemében.)

Ugyanis a permakultúrában egyik fő célunk a komplex ökoszisztémák tudatos építése a kertünkben. Ideális esetben a permás gazdának sokféle és szerteágazó megértése/ismerete van az ökoszisztémákról, a különböző ökoszisztémák jellemzőiről és fő folyamatairól, és egyes elemeinek, élőlényeinek és szervetlen szereplőinek az egymásra gyakorolt igen sokféle hatásáról, a közöttük zajló állandó, élő folyamatokról.

A permás kertünkben, szándékunk és a terület nagysága szerint, célunk lehet az erdők, a tavak, a rétek ökoszisztémáit reprodukálni, illetve azokat úgy módosítani, hogy a természetes ökoszisztémákhoz képest sokkal több ehető termés kerülhessen le a területről. A permás kertben célunk a minél nagyobb biodiverzitás elérése, ami pl. egy sima biokertben nem feltétlen cél, még akkor sem ha ott is alkalmazunk pl. növénytársításokat vagy ültetünk a beporzást segítő rovarlegelőket.

Permás kertben szintén célunk olyan élőlények és tereptárgyak/élőhelyek létezését bátorítani, amelyek bár nem adnak számunkra ehető termést, viszont hozzájárulnak ökoszisztéma-szolgáltatások elvégzéséhez, vagy a kert saját egészségének és immunitásának növekedéséhez. Egy sima (pl. piacra termelő, hozam-orientált) biokertészet erre általában erre nem fordít külön ennyi gondot és energiát.

Mindezekkel a szándékokkal és ismeretekkel felvértezve kezdünk bele megvalósítani a kertünkben azt a tervet, amit a gyűjtött információk és permás szemlélettel meghozott döntések alapján megszülünk. Ez a permakultúrás tervezési folyamat, amit Bill Mollison is említ és amit külön képzés keretében is lehet tanulni (Permaculture Design Course, PDC). Nagyon szép, finom, érzékeny és felemelő folyamat ez. Olyan mint egy tánc, a természet és az ember között, aminek az eredménye egy egészséges, diverz, harmonikus élőhely, mely eltartja a benne élőket, növényeket, állatokat és embereket egyaránt.

Nem egy mainstream megközelítés a GDP-maximalizáló, emberre és környezetre egyaránt csak mint (ki)használható erőforrásként tekintő világrendjeinkben… Sajnos.

 

Egyéni életvezetés, családi, közösségi kapcsolatok a permakultúra szellemében

Ha a fenti gazdálkodási szempontokat és az alapelveket áttesszük az emberi viszonyaink, saját életvezetésünk központjába, szintén nagyon érdekes következtetésekre és változásokra juthatunk.

A permakultúra a társadalmi fenntarthatóságot gyakorlatilag forradalmasítja, ha elkezdjük ezeket az alapelveket a társas viszonyainkban, a közösségfejlesztési munkánkban is alkalmazni.

Képzeljük el azokat a közösségeket, melyek valóban képesek ezeket az alapelveket a gyakorlatba ültetni.

Képzeljük el azt a politikát, melyben a közösségek vezetői ezen szempontok alapján határozzák meg saját tevékenységeiket:

  1. Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
  2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát
  3. Érj el hozamot
  4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
  5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
  6. Mindent hasznosíts
  7. Tervezz mintáktól a részletekig
  8. Elkülönítés helyett törekedj egységre
  9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
  10. Használd és becsüld a sokféleséget
  11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
  12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan

Azt hiszem nem okoz meglepetést, ha azt állítom, hogy ezek az elvek nem kifejezetten a kapitalizmus, a klasszikus közgazdaságtan elveiből levezetett, GDP és profit maximalizáló, az externáliákat szívesen figyelmen kívül hagyó emberi közösségeket hozzák létre. De úgy gondolom a magyar politikai és közélet sem olyan lenne mint amilyen, ha mondjuk a 8., 9., és 10. elveket kicsit is komolyan vennék választott vezetőink…

Van egy nagyon szemléletes ábra, a Permakultúra virága, amin keresztül könnyebben megérthetjük a permakultúrás szemlélettel fejlesztett társadalom fő strukturális elemeit.

permakultura-virag-poszter

A Tudatos Öregedés tartalmi szerkezete is pontosan ezt követi, mivel úgy gondoljuk, hogy a tudatos létezésnek, az egyén és a közösség harmonikus fejlődésének ez egy nagyon pontos és jól érthető struktúrája, melyet felelősen kivitelezve eljuthatunk az egyén, az emberi közösségek és a természettel való összehangolt létezés fenntarthatóságához és harmóniájához.

Ma van a téli napforduló, a leghosszabb éjszaka. Holnaptól hosszabbodnak a nappalok és egy új évkör kezdődik. A holnapi nap során fogjuk a honlapot beélesíteni és elindítani az útján.

Ez, a napforduló előtti  időszak, sokak életében a befelé fordulás, az értékelés, az elengedés, a letisztulás, a tervezés ideje. A mondás szerint “a fény a sötétben születik”. A sötétben, a talajban alvó magvak lassan életre kelnek majd. Csodálatos lenne, ha az egyre több helyen tevékenykedő permakultúrás szemléletű ember által elültetett gondolati magvakból egyre több helyen nőne ki a Permakultúra Virága ezen a csodálatos bolygón.

 

Permakultúra, design, társadalmi vetületek

A permakultúra társadalmi vonatkozásai egyféle módon kicsit jobban kifejtve, angolul

 

Hozzászólnál? Kérdésed van?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.