A technológia, a társadalom és a tudomány talán még soha nem látott gyors fejlődése logikusan jár együtt a munkaerő piac alig követhető változásával. Egyes szakmák megszűnőben, mások gyökeresen átalakulóban vannak, miközben napról napra új szakmák születnek. Megváltoztak a vásárlási, média fogyasztási, utazási szokásaink, csakúgy, mint az a mód, ahogy barátainkkal, családunkkal kapcsolatot tartunk (elég csak a közösségi mediára gondolni). A gyártósorok ma már döntően emberi beavatkozás nélkül termelnek és ugyanez a tendencia a mezőgazdasági termelésben is. Az új szakmákhoz elengedhetetlen az új technológiák, megváltozott folyamatok ismerete.

Egyre többet hallani, hogy a mostani technológia forradalom az ipari forradaloméval azonos hatású lesz. Elég csak a mesterséges intelligencia (AI), a vezető nélküli járművek, a 3D technológia vagy az e-mezőgazdaság fejlődésére gondolni, hogy belássuk, az elkövetkező 10 évben szakmák százai fognak eltűnni, világszerte emberek millióit hagyva munka nélkül maguk után.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi-, Gazdasági- és Statisztikai hivatalának 2017 augusztusában kiadott tanulmánya 15.5 millió olyan emberrel számol, akinek a munkáját, különböző mértékben, érinteni fogják a vezető nélküli járművek. Hogy lássuk ennek a jelentőségét: a 2015-ös adatok alapján ez praktikusan minden 9. amerikai munkást jelent.

Hogyan követhető ez gyors változás azok számára, akik már egy adott (esetleg éppen eltűnő) szakmában, egy adott technológiával, egy adott iparágon belül dolgoznak? Egyrészt ez nem minden esetben lehetséges (pl. ha a munka teljes mértékben megszűnésre kerül, ahogy történt ez anno a nyomdai szedők esetében), másrészt a vállalatoknak nem feltétlenül áll érdekében a meglévő alkalmazottait tovább képezni, hiszen még évekig szükség lehet a jelenlegi technológiát ismerő munkatársakra (pl. nagy bankok és biztosítók mind a mai napig használnak COBOL nyelven megírt programokat).

Az internet széles körű elterjedésével (részben köszönhetően az okos telefonoknak) szerencsére az információ, a tudás megszerzése, az új technológiák követése is könnyebben hozzáférhetővé vált. Ma már számtalan ingyenes képzés, mobil alkalmazás áll rendelkezésre, akár idegen nyelvet, akár pénzügyi-számviteli ismereteket, akár alap szinten programozást akar tanulni valaki.

Az élethosszig tartó tanulás pedig talán még soha nem volt annyira szükséges alapkövetelmény mint ma, a technológia, a tudomány és a társadalom ilyen iramú változásánál. Ma az élethosszig tartó tanulás nemcsak a szakmai tudásunkra, hanem a mindennapi életünkre is vonatkozik. Digitálisan levelezünk, intézzük az ügyeinket, nézünk TV-t, hallgatunk zenét még a családi fényképalbumot is digitálisan készítjük. Folytonosan fejlődő okos eszközök, mobil alkalmazások tucatjai vesznek körül.

Mindezek használata természetes az ebbe beleszülető és ebben felnövekvő generációknak, de kihívások elé állíthatja az idősebbeket. Aki ma nem akarja-tudja követni a technika változását, azt kockáztatja, hogy véglegesen kizárja magát a munkaerő piacról. Ez különösen érzékenyen érintheti az 50 feletti generációt, mivel ma a munkaadók nem túl lelkesen alkalmazzák ezt a korosztályt.

Jogosan merülhet fel tehát a kérdés: akkor miért tanuljon valaki 40-50 felett, ha a kora miatt amúgy sem tud elhelyezkedni?

Bár ma már jól látható, hogy bizonyos szakmák teljesen megszűnnek, vagy jelentősen átalakulnak az is érzékelhető, hogy bizonyos területeken egyre nehezebb megfelelő szakembert találni. Magyarországon az elvándorlás miatt ez már ma is jól látható, de a jövőben egyre inkább globálisan is érzékelhető lesz a nyugati világban. A ma felnövő generációk egyre kevésbé hajlandóak alkalmazottként irodában dolgozni egy zárt, hierarchikus szervezetben. Ez a generáció egy hierarchia mentes, virtuális térben szocializálódott, nem igazán ismeri, és még kevésbé fogadja el a ma általános munka kereteket. A telekommunikáció eszközeit használva a munkájukat a világ bármely pontjáról végzőket ma még digitális nomádként (digital nomad) aposztrofáljuk, de nagyon is belátható időn belül ez lesz a munkaerő piacra kilépő generáció számára az általánosan keresett és elfogadható munkavégzési forma.

Márpedig, ahogy COBOL-ra még ma is, a jövőben is szükség lesz olyan munkatársakra, akik képesek egy adott helyen fizikailag is jelen lenni, egy adott hierarchikus struktúrában munkát végezni. Ez lesz az a pont – feltételezhetően – amikor a munkaerő piac az idősebb generációk felé fordul. (Az előrejelzések szerint Magyarországon 2030-ra a 20-40 éves korosztály a lakosság 22,8%-át, a 40-60 közöttiek a 30,4%-át fogják alkotni).

Nagy kérdés, hogy a jövőben ez generáció rendelkezni fog-e a szükséges tudással, technológiai szakismerettel, hogy kész legyen megragadni a számára megnyíló lehetőséget. Márpedig, látva a várható élettartam és a korpiramis várható alakulását (nem is említve a magyar nyugdíjrendszer helyzetét) varázsgömb nélkül is megjósolható, hogy szükséges lesz megragadni minden lehetőséget, mivel a nyugdíjra kár lenne számítani.

Forrás: https://www.populationpyramid.net/hungary/2030/

Click to access Employment%20Impact%20Autonomous%20Vehicles_0.pdf