Életközépi Változás

Csak bénázom vagy éppen most fejlődök?

A csütörtöki jógaóra a hetem egyik fénypontja. Az óra Emma, a jógatanárom gondolataival indul (a csoport kifejezett nyomására nemrég elkezdte blog formájában itt megosztani ezeket).

A héten a regresszióról és a progresszióról, visszafejlődésről és fejlődésről beszélt. Arról, hogy hogyan keletkezik tér, hogyan jön létre új minőség, azáltal, hogy visszafejlődünk, összehúzódunk. Arról, hogy egy összezsugorodott tér miként támogat minket priorizálni, elengedni a nem fontos dolgokat. Beszélt arról, hogy a tér végessége miként késztet minket, a testünket, a lelkünket, olyan részek, képességek használatára, amelyekről az eredeti, bőségesen rendelkezésre álló térben nem is tudtuk, hogy léteznek.

A matracomon ülve éreztem, ahogy a szavai a szívemig hatolnak.

Amióta Hollandiában élünk, de különösen, amióta elhatároztam, hogy teljesen új területen folytatom a szakmai utamat, a regresszió érzése szinte mindennapos része az életemnek. Első, azonnal tapasztalható jele ennek az új, a réginél jelentősen kisebb otthonunk volt. Új életünkben aztán minden nap megtapasztaltam, hogyan szűkült be a mindennapi kommunikációm, mivel nem beszéltem a helyi nyelvet. Fájdalmas és ijesztő volt (még ma is gyakran az), ahogy hirtelen megszűnt a körülöttem lévő, addigi természetesnek vett szakmai kapcsolatrendszer, ahogy fizikailag elérhetetlenné váltak a családtagok, barátok. Még olyan apró és nevetségesen mindennapi dolgokban is leszűkült a mozgásterem, mint a bevásárlás, mivel eleinte azt sem igen tudtuk, hol lehet őrölt köményt vagy éppen vasalódeszkát beszerezni.

Ahogy a legösszepréseltebb pózban is képes a test lélegezni, ahogy az izmok is kiengednek egy-egy sokáig kitartott póz során, úgy találtam meg és kezdtem el használni én is azokat a képességeimet, amelyekről már el is felejtettem vagy nem is tudtam, hogy vannak.

Ahogy a jógamatracon is, úgy a saját átalakulásomban is meg kellett tanulnom elfogadni a saját határaimat egy adott pillanatban, és megbizonyosodni, újra és újra arról, hogy legközelebb már kicsit távolabb lesznek. Bár ma már otthonosan éreztem magam a meztelen szaunában, nem okoz gondot végigbeszélgetni egy vacsorát hollandul, még mindig rosszul érint, amikor beleütközöm az épp most aktuális határaimba. Én pedig minden alkalommal megtapasztalom, hogy a helyzet, amiben valamilyen képességemben korlátozva vagyok, szinte klisészerűen teremti meg a lehetőségét valami új létrejöttének.

Bár egész életemben folyamatosan képeztem magam, a héten azzal kellett szembesülnöm, hogy el kell végeznem egy majd’ egy éves kiegészítő képzést (hollandul) ahhoz, hogy terapeutaként Hollandiában kamarai tagságot kapjak. Hogy csalódott voltam, az nem kifejezés. Igazi lúzernek éreztem magam. Annyira elment a kedvem az egésztől, hogy egy-két napig nem is akartam foglalkozni a témával. Amikor végre rászántam magam és utánajártam a képzésnek, kiderült, hogy nemcsak hasznos és praktikus ismereteket nyújt, de még szakmai kapcsolatépítésre is jó alkalom. Arról nem is beszélve, hogy először lesz alkalmam „hivatalos” formában megmérettetni a holland tudásom. Ahogy alakult át bennem a „lúzer vagyok” gondolata az „ez milyen jó lehetőség” gondolatává, úgy szökkent szárba a kreativitásom és a fantáziám. Ha már megint visszaülök az iskolapadba, akkor már hozzam ki belőle a legtöbbet, gondoltam. A nap végére kész volt a komplett öt éves képzési tervem, mesterképzéssel, Phd-vel.

Az elmúlt egy évben rengeteget beszélgettem életközépi változásban lévő nőkkel. Sok nehéz életesemény, válás, költözés, munkahely elvesztése, betegség, halál volt ezekben a történetekben. Élethelyzetek, amelyeket a mesélő beszorítottként, kiszolgáltatottként, kilátástalanként élt meg egy adott pillanatban. Ezeknek a veszteségekkel indul történeteknek szinte mindegyike, távolabbi perspektívából tekintve, egy átalakulás, újbóli megszületés, akár újbóli kivirágzás történetei voltak.

Traumatikus válás, amit egy önálló és szabad saját élet felépítése követett. Munkahely elvesztése, ami lehetőséget teremtett 45+ évesen kigondolni és megvalósítani egy új (és sikeres) vállalkozást. Anyagi nehézség és az emiatt kényszerű külföldi munkavégzés, amely stabil alapot teremtett egy kiegyensúlyozott élethez és a rég dédelgetett álmok megvalósításához. Súlyos betegség és a vele járó borzalmas kezelések, ami után csak a valóban fontos kapcsolatok és minőségi tevékenységek maradtak. Halál, ami alkalmat adott rendezni a kapcsolatot az itt maradókkal.

Annak ellenére, hogy folyamatosan beszélek, írok, kutatok a Tudatos Öregedésről, az életközépi változás adta lehetőségekről, az élethosszig tartó tanulás fontosságáról, az egészségmegőrzés szükségességéről, a saját életemet én magam is nehezen tudom távolabbi perspektívából figyelni. Az átalakulás, ami mások történeteiben vagy a jógamatracon kristálytisztának tűnik, a saját életemben, a mindennapjaimban, csak napi küzdelmeknek, bosszúságnak, kicsi vagy nagy drámának tűnik. Valójában viszont ezek az események (is) részei annak a folyamatnak, amely során egy új minőséget, új teret, újfajta létezést teremtek magamnak.

Azokon napokon, amikor elcsüggedek vagy elöntenek a kétségek magammal kapcsolatban, felidézem a kora ötvenes interjúalanyom által mondottakat. Ő negyvenes évei közepétől a negyvenes évei végéig gyakorlatilag az élete minden területén „újra építette” magát: „Nem volt gondtalan és örömteli a változás, de most, hogy ismét felépítettem az életemet minden sokkal jobb. Az ideális világom pont úgy nézne ki, mint amilyenben most élek. Végre mindenem megvan, teljes az életem.”

 

*********************************************************************************
Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, a jobb felső sarokban
tudsz feliratkozni az email értesítőre.

A facebookon itt tudod a híreinket, posztjainkat követni:
https://www.facebook.com/tudatosoregedes/

Tudatos Öregedés? Mi ez?

Tematikus FB csoportjaink, amihez kapcsolódni lehet:

Tudatos Öregedés csoport
https://www.facebook.com/groups/tudatosoregedesnyitott

Menopauza – Támogassuk egymást csoport
https://www.facebook.com/groups/menopauza

Idősgondozók, ápolók és családok egymásra találását segítő csoport
Házi idősgondozás, bentlakásos ápolás, otthoni betegápolás Magyarországon
https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/

Idős, beteg családtag ápolása, a szendvicsgeneráció önsegítő csoportja
https://www.facebook.com/groups/idosgondozassegitseg

Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága
https://www.facebook.com/groups/permakulturatarsadalom/

Hozzászólnál? Kérdésed van?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.