Nincs hiány idősek számára fejlesztett új technológiai megoldásokból. Mára már a szilikon völgyi tech befektetők egy része is felismerte az idősek egyre növekvő piacát. Hogy érzékeltessük a piaci nagyságrendeket, csak az USA-ban naponta közel tízezer baby boomer tölti be a 65. életévét. Az Amerikai Nyugdíjasok Egyesületének jelentése szerint az Ezüst Gazdaság (Silver, Ageing vagy Longevity Economy) mérete az USA-ban évente 7,6 billió dollár, vagyis az USA GDP-jének 40%-a. Hasonló céllal az Unió megbízásából készített felmérés szerint Európában is impozáns 4 billió dollár, azaz a teljes európai GDP 20%-a az Ezüst Gazdaság mérete.
Világszerte egyre több start-upról lehet olvasni, amely a robotika és a mesterséges intelligencia által nyújtotta új lehetőségeket kihasználva kimondottan idősek számára fejleszt termékeket. Létezik már idősek számára kifejlesztett robotkutya, vidám öregedést ígérő robottárs, sőt még iWC is. A lista hosszan folytatható.
Bár a szándék, hogy az idős emberek mindennapi életét a technológia adta lehetőségekkel tegyék könnyebbé igen nemes, mégis szinte mindegyik termék mögött egyértelműen ott áll a tech világának (hibás) vélekedése az idős korról. Az öregedés egyenlő a betegséggel, a fogyatékossággal, a kiszolgáltatottsággal. A szenior célcsoportnak szánt, folyamatosan megjelenő kütyük segítséget nyújtanak a gyógyszerszedésben, monitorozzák a mozgást, a légzést, a széklet állagát, szőrős négylábú robotokkal igyekeznek harcolni az elmagányosodás ellen. Miközben ezek mindegyike valós helyzetre, igényre ad választ, egyik sem olyan, amit bármelyik 65 feletti jókedvtől vezérelve rendelne meg.
Legyünk őszinték, ezen a kütyük egyikét sem kívánjuk magunknak, sem 45, sem 65, sem 85 felett. Igen, szükség van innovációra, amely segít az öregedés során egészségünkben és képességeinkben bekövetkezett változások kezelésében, komoly hiba lenne azonban, ha az öregedés és a technológiai innováció kapcsán nem lennének ambiciózusabb elvárásaink.
Ahhoz, hogy az egyre hosszabb aktív élet adta valódi lehetőségeket ki lehessen aknázni, a termék és szolgáltatás fejlesztőknek, sőt, minden más gazdasági szereplőnek a jelenlegi öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákon messze túl kell lépniük.
Egy 2017-ben készült felmérésből kiderül, hogy az 55 év feletti vásárlók 82% gondolja azt, hogy még a kedvenc márkája sem érti az igényeit, emiatt kénytelen más márka után nézni. Hogyan tudnánk elérni, hogy a lakóhelyeink, a munkahelyeink, a boltjaink, az edzőtermeink a korunktól függetlenül olyat nyújtsanak, amit tudunk és akarunk is használni? Hogyan tudnánk elérni, hogy 55 felett is aktív, teljes értékű emberként gondoljanak ránk?
Ma, amikor a piaci szereplők a „szenior piac”-ról vagy az „age tech”-ről beszélnek döntően demens, mozgásában, képességeiben erősen korlátozott egyéneket vizionálnak célcsoportként. Tényleg csak ennyi jönne le a sok felhasználói interjúból? Ennél azért érdemes lenne ambiciózusabbnak lenni! Hol vannak azok a technológia megoldások, amelyek megakadályozzák mindezt? Megoldások, amelyek abban segítenek, hogy minél tovább aktívak maradjunk, a munkaerőpiac, a helyi közösségeink, társadalmunk teljes értékű tagjaként?
Egy tipikus példa arra, hogy mennyire nem érti az öregedéstől és idősektől rettegő tech világa ennek a korcsoportnak az igényét és milyen szakadék van az „age tech” termékei és a valódi felhasználói igények között. Egy, az AgeLAB által publikált tanulmány szerint a 65 év felettiek mindössze 2%-a hord személyes, vészhelyzet esetére fejlesztett eszközöket (pl. olyan okos órát, ami elesés esetén gombnyomásra hívja a segítséget), ráadásul egy részük még valódi vészhelyzet esetén sem használja ezeket. A termék fejlesztői nagy valószínűséggel biztosak voltak benne, hogy értik a „szenior” fogyasztóik igényeit, miközben talán még azzal sem voltak tisztában, hogy a 75 év felettiek mindössze 35% tartja magát egyáltalán öregnek (és még ők is „menekülnek” az explicit öregek számára reklámozott termékektől).
Persze, ilyenkor szokás azzal jönni, hogy az idősek nem értenek az új technológiákhoz és nem is szeretik használni ezeket. Ha igaz is volt ez a 2000-es évek elején, amikor a 65 év feletti amerikaiak mindössze 14%-a használta az internetet, ma, húsz évvel később ezt már semmi nem támasztja alá. Napjainkban a 65 éve felettiek 73%-a mozog otthonosan az on-line térben és több, mint a felük használ okostelefont.
Egész másról van itt szó. Ideje túllépni az idősekről alkotott sztereotípiáinkon és nem csak járássegítőben, gyógyszer adagolóban vagy éppen (hogy a prémium szenior vevőrétegre vonatkozó sztereotípiákat is említsük) földközi-tengeri hajóutakban gondolkodnunk, amikor az Ezüst Gazdaság fogyasztóira gondolunk.
Ha a „termék” fogalmát nagyobb perspektívában definiáljuk, úgy, mint „minden, amit a társadalom az összes benne élő számára teremt” az elektromos kütyüktől kezdve a közlekedésen át a teljes városfejlesztésig, akkor automatikusan hozzájárulunk egy jobb, egészségesebb, fenntarthatóbb öregedéshez. Ahogy az eredetileg a mozgásukban korlátozottak számára fejlesztett távirányítású ajtó ma már alap funkció a garázsajtók piacán, úgy használják magától értetődően a bőven 65 felettiek is az okos órákat, pulzusmérőket sportoláshoz, kiránduláshoz, a mindennapi életükben.
A társadalom minden tagja számára releváns termékek létrehozásának az lenne az egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a termék fejlesztésében (tehát nem a felhasználói interjúkban, hanem magában a fejlesztés folyamatában) minden generáció tagjai részt vegyenek. Jelenleg azonban az idősebb korosztályhoz társadalmunk masszív negatív sztereotípiákat társít. Ez nyilván jól lekövethető a 45 felettiek meglehetősen hátrányos munkaerő piaci helyzetében is, különösen a reál tudományok, a STEM szakmákban (az angol Science, Technology, Engineering and Mathematics rövidítéséből).
Ha valaki számára mindezek után sem lenne világos: a legrövidebb út az USA és Európa Ezüst Gazdaságának majd’ 12 billió dollárjához az idősebb korosztály foglalkoztatásán keresztül vezet. Ha kész valaki együtt dolgozni idősebb kollégákkal, van esélye arra is, hogy megértse az igényeit. Érdemes ezt szem előtt tartani a következő munkaerő felvételekor is.
Az öregedés, az időskor (ha megérjük) elkerülhetetlen. Mindannyian tehetünk azért, hogy jó minőségben teljen.
Forrás:
Joseph F. Coughlin “Old age” is made up—and this concept is hurting everyone
Jemma Mouland: Age-tech is a hot topic at the moment. But what are the limitations of specialist products for older people?
*********************************************************************************
Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, a jobb felső sarokban
tudsz feliratkozni az email értesítőre.
A facebookon itt tudod a híreinket, posztjainkat követni:
https://www.facebook.com/tudatosoregedes/
Tematikus FB csoportjaink, amihez kapcsolódni lehet:
Tudatos Öregedés csoport
https://www.facebook.com/groups/tudatosoregedesnyitott
Menopauza – Támogassuk egymást csoport
https://www.facebook.com/groups/menopauza
Idősgondozók, ápolók és családok egymásra találását segítő csoport
Házi idősgondozás, bentlakásos ápolás, otthoni betegápolás Magyarországon
https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/
Idős, beteg családtag ápolása, a szendvicsgeneráció önsegítő csoportja
https://www.facebook.com/groups/idosgondozassegitseg
Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága
https://www.facebook.com/groups/permakulturatarsadalom/
*********************************************************************************
Kategóriák:Ageism, Ezüst gazdaság, Gondoskodás, Idősgondozás, Kooperáció, Silver economy, Társadalom, Technológia, Uncategorized