Szakadt, használatos, egyszerű biciklik mindenhol

Az utóbbi iőszakban négy országban volt módom behatóbban tanulmányozni a közlekedési kultúrát: Máltán, Magyarországon, Nagy Britanniában és Hollandiában. Nagyon érdekes szemlélni a különbségeket egy ideális, de legalábbis fenntartható társadalmi berendezkedés iránti vágyakozásban.

Máltán nagyon kedvesek és előzékenyek az emberek egymással, de az utak mérete és minősége, a zsúfoltság, a meleg és a domborzat nem igazán teszik lehetővé egy harmonikus, környezetbarát, bicikli-alapú és egészséges közlekedési kultúra kialakítását. A tömegközlekedés rendszere nem megbízható, az egyetlen kiszámítható közlekedési eszköz, ha a embrenek saját autója van, így van is belőlre rengeteg, túlzsúfoltak az utak, rossz a levegő.

Magyarországot nem ragozom, mindenki ismeri a realitást.

Nagy Britanniában annyira az autósok az urak, a közlekedési szabályok és szokások annyira erőpártiak, ráadásul annyira nincs kiépített bicikliút hálózat, hogy a biciklis tömegközlekedés vidéken egyáltalán nem biztonságos. A tömegközlekedés messze nem ideális és borzasztó dárga is a fizetésekhez képest. Legtöbben így vagy nem utazgatnak sehova, vagy ha van elég pénzük akkor autót tartanak fenn, amivel mozogni, az állandó költségek kitermelése után, relatíve a legolcsóbb és a legnagyobb mobilitást adja. Különösen gyereket is nevelő családok számára.

Külön út a gyalogosoknak, bicikliseknek, autósoknak

Pedig biciklizni csodálatos, sokféle szempontból. Gyors, hatékony, egyszerű, környezetbarát és rettentő egészséges. Hollandiában tényleg MINDEN adott ahhoz, hogy az ember alapvető közlekedési eszköze a bicikli legyen. Nagyon érdekes figyelni, hogy az emberek hogyan alakítják ki közlekedési kultúrájukat egy olyan országban, ahol nagyszerű utak, támogató terepviszonyok, és a biciklisekre figyelő, őket támogató közlekedési kultúrát tudtak kialakítani.

Ha pl. baleset van egy autós és egy biciklis között, akkor MINDIG a biciklisnek van igaza. Még nagyon régen, mikor pár hónapon át Hollandiában dolgoztam mesélte egy kollégám, mikor kérdeztem, hogy ez miért van így, hogy: “Mert az autós az erősebb, neki kell jobban vigyázni.” Ez a közlekedés-szervezés alapvető szempontja! Bámulatos!
El tudjátok képzelni, hogy mennyire meglódulna a biciklizés kultúrája, ha más országokban is bevezetnék ezt a fajta gondolkodást, szempontrendszert?
És mivel a legtöbb holland maga is autós, biciklis, gyalogos és tömegközlekedő is, így mindenkinek módja van jól érteni és ismerni a különböző közlekedési módokból eredő előnyöket, körülményeket, nehézségeket, veszélyeket.

Feeling

Ma pl. gyalogosként mászkáltam egy holland városkában, és egy körfogalom melletti zebrán készültem átkelni. Ráértem, lassan mentem, bámészkodtam, így mikor a körforgalomból kihaladó autós odaért, intettem neki, hogy menjen csak. De a sofőr csak integetett és csóválta a fejét és mondta, hogy nem-nem, menjek csak én. A körforgalomból ki-, és behaladó autósoknak kötelessége figyelni a gyalogosokra és főképp a biciklisekre, és előnyt adni nekik.

Ezt biciklisként is tapasztaltam, és a Hollandiában gyakorlottan vezető tesóm mellett ülve, most az autóban is láttam. Az, hogy a biciklisek vannak az úton, hogy ők sokan vannak, és rájuk NAGYON kell figyelni/vigyázni, az teljesen alap. Az út királyai a biciklisek, ez teljesen egyértelmű, amit autósként mindenki tiszteletben tart, biciklisként pedig maximálisan élvez.

Gyerekhordós, szállítós cucc

Elképesztő élmény így mozogni és főleg biciklizni az utakon. Egyrészt, hogy van valódi opció. El lehet dönteni, hogy egy adott napon, az aznapi igények és időjárás függvényében melyik eszköz a legalkalmasabb a közeledésre. A séta, a bringa, a busz, vagy a kocsi. Merthogy mind valódi, elérhető, biztonságos opció. Pár napja, az iskolakezdés egyik első napján óriási eső volt. Aznap hatalmas autós forgalom volt és a buszok is zsúfoltabbak voltak. Az itteniek még nem álltak vissza az esőben bringázásra, a hosszú, száraz nyár után. De az is egyértelmű, hogy egy kis eső alapvetően egyáltalán nem riasztja el a bringázástól a helyieket. Ami külön cuki, az a mindenféle, változatos, járgány, olyanok is, amelyekkel jópár kisgyereket is simán lehet szállítani. Ismétlem: biztonságos, védett utakon!

Töltődik az elektromos autó

Egyre több az elekromos autó is, mindefelé látom őket az utakon. Csendesek, nem szennyeznek, csak úgy suhannak, ide-oda szállítva az embereket.

És akkor így a borongós szombati napon sétálgatva és mélázva, felmerül egy egészen másféle közlekedési stuktúra víziója. Egy olyané, amilyen minden bizonnyal Amsterdam is lesz, pár év múlva.

Képzeljetek el egy várost, ahol a biciklisek számára mindenhol tökéletes utak állnak rendelkezésre. Plusz a gyalogosoknak és az autóknak is. Sűrű és jól szervezett tömegközlekedés van, elektromos buszokkal, villamosokkal.

Töltődik az elektromos autó

Az autók is mind elektromosak, és hasonlóan a közbicikli rendszeréhez, kis, elektromos közautók is használhatóak, ha valakinek arra van szüksége. Illetve nagyobbak is, ha valamit szállítani szükséges. Egy ilyen rendszerben, megfelelő bicikli utakkal és tömegközlekedéssel sokkal kevesebb autóra lenne szükség, és sokkal kevesebb autózásra. Ahogy a hollandok is teszik, csak akkor kellene használni a családi autót, ha arra tényleg szükség lenne.

Biciklizni örömteli, szabad és hatékony érzés lenne, a mobilitás, az egészség, az autonómia ünnepe.

Én Magyarországon szinte mindig autózom. A kisvárosban ahol annó éltem, zéró színvonalú volt a tömegközlekedés, katasztrofális utak, veszélyes autósok. Eszem ágában sem volt biciklizni, pláne nem a gyerekeimmel. Maradandó és fájó élmény volt látni a kisgyerekes anyákat, akik hóban, vízben, latyakban próbálták csemetéiket az iskolába juttatni, egyéb lehetőség híján. Nem hogy nem támogatták a nem-autós létet a társadalmi struktúrák, hanem kifejezetten veszélyeztették.

Ez mintha egy Tesla lenne?

Itt Hollandiában pont ennek az ellenkezője tapasztalható. A lenti videóban beszélnek arról, hogy hogyan is alakult ki mindez. Annyira egyszerű, világos, hatékony és win-win, ha megvan hozzá a társadalmi szándék, az igény és a politikai akarat. Érdemes megnézni, irtó inspiráló.

És elmesélek mégegy dolgot. Magyarországi ismerősöm mesélte nemrég, hogy építkeztek, egy teljesen fenntartható házat építettek. Ennek része egy 24-paneles napelem rendszer, ami már elég arra, hogy az elektromos autójukat is ellássa elég árammal. Immár nemcsak a tudományos-fantasztikus filmek vágyálma, hogy emberek környezetbarát módon tudjanak élni, magas minőségű, fenntartható életet. Hogy őszinte legyek, kiskoromban soha nem mertem remélni, hogy még megérem, hogy ezek a struktúrák és eszközök az emberek számára egyre inkább elérhetőek legyenek. Csodálatos!

És akkor a videó, pragmatikus inspirációkra vágyóknak: