A KSH adatai szerint 2026 január-februárban 11 586-an születtek és 22 510-en haltak meg Magyarországon. Vagyis közel 11.000 emberrel lettünk adott időszakban kevesebben. Ez kb egy Solymár…

Eközben 2026 márciusában az ELTE kutatóinak aktuális nagymintás tanulmánya szerint

„2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.”

Ezt egyébként a terepi munkánk során mi magunk is tapasztaljuk abban, hogy számottevően csökken a fizetett idősgondozási segítséget igénybe venni akaró és tudó családok száma. A mostanra több mint 20.000 embert számláló zárt csoportunk tagjainak elmondásai, illetve az ország különböző részein a szociális szolgáltatókkal folytatott beszélgetéseink alapján elmondható, hogy a rászorulók nem kis része számára semmilyen segítség nem hozzáférhető. Az érintett családok rogyadoznak, a gondoskodó családtagok főleg.

Ez nyilván visszaköszön a halálozási statisztikákban, és abban is, ahogyan a mostani idősekről gondoskodó középkorúak, a szendvicsgeneráció tagjai, hogyan érzik magukat.

Erre vonatkozóan egy friss reprezentatív kutatásunkban kaptunk adatokat:

„A 40–75 éves magyarok többsége családja gondozása miatt háttérbe szorítja saját testi-lelki egészségét. A korosztály tagjai hetente átlagosan 23,6 órát töltenek mások gondozásával, miközben csaknem minden harmadik érintett gyakran magányosnak érzi magát. ”

OK, de akkor mi következik mindebből? Mit tehetünk? Mit tegyünk?

Alsó hangon az biztosan következik, hogy mérsékelten rózsásak a kilátásaink, a saját öreg korunkra nézvést. Ráadásul mindeközben a szociális ellátásban dolgozók helyzete is siralmas. Az idősellátók bére pl. a mai napig nem lett rendezve. Valahogy nem tűnnek fontosnak az idősek a politikai vezetőink számára… Sem pedig azok, akik őket ellátják…

Egy 2024-es EU-s felmérés szerint az európai Otthoni és Háztartási Gondozási szektor (Personal & Household Services, PHS) helyzete rendszerszintű fenntarthatósági válságot jelez, amelynek központi oka az alacsony bérezés és az ebből fakadó munkaerő-elvándorlás. A felmérés adatai szerint a dolgozók jelentős része nem látja biztosítottnak a pályán maradást, ami különösen aggasztó az elöregedő európai társadalmak fényében. A kereslet növekedése és a kínálat csökkenése közötti szakadék hosszú távon az ellátórendszerek túlterhelődéséhez és az informális (gyakran szabályozatlan) gondozási formák terjedéséhez vezet, ahogy azt tudjuk is Magyarországon.

Szakpolitikai szempontból a probléma többdimenziós beavatkozást igényel. Elsődleges a bérek és munkakörülmények javítása, amely nemcsak a munkaerő megtartását segíti, hanem a szektor társadalmi presztízsét is növeli. Ezzel párhuzamosan szükséges a közfinanszírozás erősítése és célzott ösztönzők kialakítása a formális foglalkoztatás bővítésére. A kollektív tárgyalások és a szociális párbeszéd megerősítése kulcsszerepet játszhat a munkavállalói érdekek érvényesítésében, különösen egy erősen feminizált és migráns munkaerőre támaszkodó ágazatban.

Végül, a gondozási, gondoskodási szektor stratégiai újrapozicionálása elengedhetetlen: a döntéshozóknak a hosszú távú ellátási szükségletekhez igazodó, integrált gondozási modellekben kell gondolkodniuk. Ez magában foglalja a formális és informális ellátás közötti kapcsolatok újraszabályozását, a képzési és utánpótlási rendszerek fejlesztését, valamint a gondozási munka társadalmi és gazdasági értékének elismerését. Enélkül a jelenlegi trendek az ellátórendszerek strukturális tovább-gyengüléséhez vezetnek Európa-szerte. Ez pedig nekünk, embereknek fáj a leginkább, öregedőknek, középkorúaknak.

Hamarosan választások lesznek Magyarországon…

Mi lesz utána? Mi lesz ha új kormány lesz, netán rendszerváltás? Tudunk-e rendszert váltani az idősödő társadalom szükségletei és lehetőségei kapcsán?

Mindenképpen érdekünk, hogy igyekezzünk tenni érte!

Mi például arra törekszünk, hogy az idősgondozásban érintett családok és ápolók hangját hangosítsuk Magyarországon és az EU-ban egyaránt. Ennek a munkának a részeként együttműködünk az UNI-Europa-val. Az UNI Europa az európai szolgáltatási szektor szakszervezeti szövetsége, amely 50 ország 200+ szakszervezetén keresztül mintegy 7 millió munkavállalót képvisel. A brüsszeli székhelyű szervezet a UNI Global Union európai régiója, és célja a tisztességes bérek, a jobb munkakörülmények és a kollektív szerződések előmozdítása a szolgáltatási ágazatokban.

Szeretnénk megismerni, hogy a jelen időszakban gondoskodók, családok, idősgondozók, háztartási segítők, de ügynökségek és szolgáltatók is hogyan vélekednek, miket gondolnak.
Ebben a munkában a TE HANGOD IS számít! Mi pedig ezt hangosítjuk.

Mondd el a véleményed itt, anonim módon: https://phs-monitor.eu/hu?src=uni

**********************************************************************************
Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, a jobb felső sarokban
tudsz feliratkozni az email értesítőre.

Információ képzéseinkről, eseményeinkről, tanulási lehetőségeinkről.

Tudatos Öregedés? Mi ez?

Tematikus FB csoportjaink, amihez kapcsolódni lehet:

Tudatos Öregedés csoport
https://www.facebook.com/groups/tudatosoregedesnyitott

Menopauza – Támogassuk egymást csoport
https://www.facebook.com/groups/menopauza

Ozmózis Közösségi Idősgondozási Rendszer
https://tudatosoregedes.org/ozmozis/

Idősgondozók, ápolók és családok egymásra találását segítő csoport
Házi idősgondozás, bentlakásos ápolás, otthoni betegápolás Magyarországon
https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/

Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága
https://www.facebook.com/groups/permakulturatarsadalom/

A facebookon itt tudod a híreinket, posztjainkat követni:
https://www.facebook.com/tudatosoregedes/