Család

Ápolni kell idős szeretteid? Mire érdemes figyelni

Szendvics generáció. Mi vagyunk azok, akiknek sokszor a gyerekei, az unokái, és a szülei, rokonai is segítségre, gondoskodásra, ápolásra szorulnak. Ez számtalan problémát és feladatot jelent, a napi 24 óra és a meglévő anyagi erőforrások jellemzően messze nem elegendőek az összes igény kielégítésre.

Ebben a cikkben azt járjuk körül, hogy mire érdemes odafigyelni akkor, ha az idős szerettünk ápolásához külső segítséget, fizetett ápolót tervezünk igénybe venni.

Tapasztalataim szerint a hozzátartozók eleinte bizonytalanok, nem világosak a keretek, hogy mit kérhetnek, mit várhatnak, hogyan találjanak megfelelő ápolót, stb.

Elöljáróban nagyon fontosnak tartom tudatosítani azt, hogy ez egy nagyon érzékeny műfaj és igen erőforrás-hiányos. Emiatt a konfliktusok és a nehézségek, termékeny melegágya.

A legrosszabb verzió az, amikor:

  • A rokon nagyon rossz állapotban van, a gondozása rettentő macerás, folyamatos figyelmet, netán szakápolói/nővéri szintű szakértelmet követel,
  • A lakhatási körülményei nem igazán alkalmasak bentlakásos ápolásra (pl. nincs külön szoba egy ápolónak),
  • A családban nincs egyetértés és közös akarat a helyzet megoldására,
  • Nincs pénz az ellátásra.

Ilyenkor szokott az előfordulni, hogy a család valamely nőtagja nyakába szakad a feladat, aki próbálja megoldani, az összes többi számos feladata mellett (gyerekek, háztartás, munka), és aztán rövidesen már rosszabb állapotban van mint az ápolásra szoruló rokon.

A legjobb verzió az, amikor:

  • A rokon bár folyamatos segítséget igényel, ez megoldható napi 2-3 db, 1-2 órás vizittel, vagy bentlakásos ápolóval, de maximum 5-7 óra kontakt munkával, és nem nagyon szakképzett ápolókkal,
  • A lakás alkalmas arra, hogy az ápoló ott lakjon a klienssel (bentlakásos ápolás),
  • A családtagok között szeretet és összetartás van, megfelelő kommunikáció, és szándékuk az idős rokon minél jobb ellátása,
  • Van pénz arra, hogy fizetett ápolót alkalmazzanak.

A két szélsőérték között nagyon sokféle családi körülmény van, és nyilván mindenkinek a saját körülményei között kell megtalálni a saját megoldásait. Sajnos nagyon gyakori, hogy a család erőforrás-hiányos, és a maximum amit tenni tud, hogy próbál szerezni egy kellően rossz helyzetű nőt, aki kevés pénzért és ottlakásért is hajlandó elvállalni a rokont. Ha szerencsések és találnak olyat aki azért igyekszik jó szolgáltatást is nyújtani, akkor érdemes őt igen megbecsülni. Rengeteg konfliktusforrás van ilyenkor sajnos. Fontos látni, hogy erőforrás-hiányos helyzetben mindenki kínlódik, az idős, a család, az ápoló egyaránt, és sokszor egymás kontójára próbálják enyhíteni a saját kínjaikat.

Ha az a döntés születik, hogy bentlakásos ápolót kíván a család alkalmazni, és van is erőforrásuk, akkor ezekre a szempontokra érdemes odafigyelni

1. Fontos pontosan meghatározni, hogy mi is a feladat

Az ápoló nem bejárónő, egy klasszikus ápolónak nem dolga pl. nagytakarítani. Van persze olyan ápoló aki ezt is vállalja, de ezeket fontos pontosan megbeszélni, már az elején. Klasszikus esetben az ápoló dolga: mosdatás, öltöztetés, pelenkázás, főzés, mosogatás, etetés, mosás (csak az ápoltra, a többi családtagra nem), emlékeztetni a gyógyszerek bevételére, a lakás nagyjábóli rendben tartása. A klienst esetleg elkísérni szociális tevékenységre, orvosi vizsgálatra. És alapvetően azt felügyelni, hogy az idős ember biztonságban legyen (pl. ne essen el, ne gyújtsa magára véletlenül a lakást, stb.)

Minden ami ezen felül van, már plusz vállalás, pl. nagytakarítás, kert rendben tartása, háziállatok ellátása.

2. A feladatokat részletesen elmondani az ápolásra jelentkezőknek

Ha már a család tudja, hogy pontosan mire keresnek segítséget, akkor azt érdemes leírni, és részletesen átbeszélni az ápolásra jelentkezővel. Illetve azt is megbeszélni, hogy ezek a feladatok idővel változhatnak, amit akkor majd újratárgyalnak a felek.

Ha pl. a rokon mégjobban leesik a lábáról, és speciálisabb ápolási igénye lesz, (pl. sokat romlik a demenciája, vagy a parkinsonja), akkor nem triviális ezt újratárgyalás nélkül elvárni az ápolótól.

3. Megteremteni az ápolás megfelelő körülményeit

A szakszerű otthoni ellátásnak számos tárgyi eszköz feltétele van. Ha ezek megvannak, akkor az ápoló sokkal kevésbé lesz frusztrált, és végső soron a rokonunk életlehetőségei lesznek jobbak.

Melyek ezek például: konyhai eszközök, ha pépeset kell ennie a rokonnak, akkor megfelelő mixer, éles kések, edények, hűtő, mélyhűtő, kéztörlők, törölközők (kicsi és nagy is), tisztító szerek, ágyneműk. A fürdőszoba egy kritikus pont, hogy ott elférnek-e ketten, be tud-e lépni a kádba a rokon, vagy ha már nem, akkor mi az alternatív módja a mosdatásának. Legyen működő mosógép, hely a teregetéshez.
Szükség lehet emelőgépre, szobai WC-re, járókeretre, speciális székre, stb. is. Illetve gumikesztyűre, pelenkákra, törlőkendőre.

4. Megtalálni a megfelelő ápolót

Ehhez nagyon fontos az, hogy tudjuk, hogy mennyit tudunk fizetni. Ha pár órára jön valaki egy nap, vagy bentlakásos, a tarifák nagyon változóak. Ez attól is függ, hogy hol lakik a rokon, Budapesten drágább, vidéken olcsóbb a segítő.

Ápolót lehet ügynökségeken, cégeken keresztül is igénybe venni. Előnye, hogy ha az adott ápoló felmond, akkor küldenek újat. Hátránya hogy kiszámíthatatlan hogy milyen embert küldenek, és maga a szolgáltatás is sokkal drágább mint ha közvetlenül fizetünk valakit.

Lehet szájhagyomány útján is keresni, körbekérdezni az ismerősöket, fodrászt, kozmetikust, körzeti orvost, ők csodás info-bányák tudnak lenni.
Fontos a megfelelő referencia, akárkit, esetleg csalókat, nyilván senki nem szeretne a házába beengedni.

Van ez a FB csoportunk, itt is érdemes meghirdetni a lehetőséget:

https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/


5. Mik a tarifák?

Ez nagyon-nagyon változó.

Kijárós, óradíjas ápolás 800-3000 Ft/óra is lehet, bentlakásos esetén 8.000 – 20.000 Ft/nap. Ez ugye általában feketén, zsebbe. Vannak akik heti, vagy havi díjban állapodnak meg. Ez 150-300.000 Ft/hó körül megoldható, bár hallottam már 100.000 Ft ért dolgozó nőkről is.

Ami gyakran probléma:

Sok nagyon nehéz helyzetű nő kényszerül idősgondozóvá, és jobb híján elvállal bármit. Az első telefonos egyeztetéskor ők általában nem mondanak árat, hanem azt várják, hogy a hozzátartozó mondja meg mennyit ad és akkor eldönti, hogy annyiért vállalja-e. Erre fel kell készülni, és eldönteni, hogy ilyen helyzetű és felkészültségű segítőt kívánunk-e alkalmazni.

Sokszor a hozzátartozók vannak kiszolgáltatva, és ők sem tudják, hogy mennyit akarnak fizetni, az ápolótól várják, hogy mondja el mennyiért vállalja. Profi ápolók általában úgy dolgoznak, hogy először végigkérdezik a családot arról, hogy mi a pontos feladat, és az alapján egyértelműen megmondják, hogy mennyiért vállalják. A család szempontjából ez a legjobb eset, ha van keretük erre.

6. Felelősségi viszonyok

A különböző országokban az otthoni ápolás felelősségi viszonyait különböző módon rendezik. Angliában pl. a bentlakásos ápolók, ha önállóan dolgoznak és nem mondjuk egy ügynökség foglalkoztatja őket, akkor saját felelősség biztosítást kötnek. Ezt a családok általában el is várják. Mondjuk eleve sokkal könnyebb, sőt nagyon könnyű legálisan dolgozni. A vállalkozói, jogi, szolgáltatói környezet nagyon segíti a legális munkavégzést. Magyarországon ennek még nincs kialakult/bevett gyakorlata és a legális foglalkoztatás méginkább irreális terheket ró a családokra és az ápolókra is.

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy az ismeretlenül érkező ápoló sokszor lesz egyedül a lakásban a rokonunkkal, ami kifejezetten bizalmi viszony. Főleg akkor, ha a rokon magatehetetlen, vagy nem tudja már felügyelni a házában zajló folyamatokat.

A magyar viszonyok között nem lehet eléggé hangsúlyozni a jó, bizalmi kapcsolat kialakításának fontosságát az odaérkező ápolókkal. Ugyanúgy azt is érdemes átgondolni, hogy ha tiszteletlenül, bántóan, lekezelően bánunk az ápolókkal, az milyen következménnyel jár(hat), ebből a szempontból is. Korrekt, támogató és kölcsönösen odafigyelő viszonyban jól lehet együttműködni az ápolókkal, nem tudom eléggé hangsúlyozni ennek a fontosságát. Nyilván ennek feltétele az is, hogy erre az ápoló is nyitott és képes legyen.

7. Előre gondolkodni

A családok nagyon ritkán gondolkoznak előre, vagy készülnek tudatosan a saját maguk, vagy rokonaik idősgondozására, így amikor beüt egy hirtelen betegség, sem erőforrásuk, sem tervük nincs a helyzet megoldására. A krízisben pedig sokkal nehezebb a leghatékonyabb megoldásokat megtalálni, a családok kiszolgáltatottá válnak egyik pillanatról a másikra.

Érdemes ezért már jó előre ezekről a jövőbeli feladatokról és nehézségekről gondolkozni. Sok fejfájást, vitát, veszekedést, és nem feltétlenül szükséges kiadást tudhatunk vele megspórolni.

A gondoskodási munkák válságát (care work crisis) éljük Európában. Túl sok ápolási igény van, és kevés az ápoló. Az egész rendszer alulfizetett, alulfinanszírozott és a magyar politika sem látszik sem érteni, sem megfelelően kezelni a problémát. A családok nehéz helyzetben vannak az idősgondozás kapcsán is. Nem nagyon lehet külső segítségre, támogató szolgáltatásokra számítani. Emiatt talán különösen érdemes ezekről a kérdésekről időben elkezdeni gondolkodni.

#idősgondozás #ezüstgazdaság #silvereconomy

 

 

 

1 reply »

Hozzászólnál? Kérdésed van?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.