Üveg nélküli “ablak”, ennyi volt

Tegnap voltam a Skanzenban egy kedves barátom 22 éves fiával, aki Magyarországon töltött most néhány hetet. Ő már külföldön született, ott is nőtt fel, ott is él, és nagyon érdekes dolgokat mesélt a mostani fiatalok jelenéről, perspektíváiról, kilátásairól, vélekedéseiről. Beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről, a generációk kilátásairól.

A Skanzen IX-es része az Őrség-ről szól, és van egy ház ami bár a 18-ik századból való, a múzeum szakértőjének elmesélése alapján a középkori életkörülményeket mutatja be. Kb. 10-15-en laktak benne, egymás hegyén-hátán. Ablaküveg még nem volt, ilyen lőrésnyi lyukakon jöhetett be a fény. Meg a hideg… Gyertyája és olajlámpája sem volt még a szegényeknek, 40-50 cm hosszú fapiszkákkal világítottak. Füstös konyhák voltak, nem volt kémény, a jó gazdasszony ott szívhatta a füstöt és a rögvalóságot főzés közben, már ha volt étel. A férfiak az istállóban aludtak. Régi szép, jó, fenntartható idők, mi…? Szinte azonnal visszamenne az ember oda, abba a csodálatosan harmonikus világba… Vagy nem. Jól elszörnyülködtünk és elpoénkodtunk mindennek kapcsán, intergenerációsan.

Kérdeztem a muzeológust, hogy volt-e már szemüveg, és az emberek hogyan láttak idősödő korukban. Végül leginkább abban maradtunk, hogy mivel úgysem éltek nagyon sokáig, így ez nem volt akkora probléma mint manapság… Csodálatos…

Hűtő, mosógép, Aldi, tömegközlekedés nem volt… Egy álom lehetett tényleg, a férfiak megszakadtak a fizikai munkában, a nők meg a háziban és a veréstől, de legalább orvos sem nagyon volt, így nem szenvedtek sokat.

Az állványon az a piszka a “lámpa”…

Aki 60 évet megért, az már igen öregnek számított, amit én, a magam 52-jével, azóta is próbálok a helyén kezelni. Ma, a kertben hobbiból tevékenykedve hosszasan hálát adtam a sorsnak, hogy most élek és nem korábban. Hálát adtam azért, hogy nőként lehet fizetős munkám és pénzem, hogy ha valamire szükségem van lesétálhatok a boltba és megvehetem, hogy a mosógép eközben kimos, hogy van gyógyszertár. Most pedig hálát adok a sorsnak, hogy van internet, számítógép, és írhatok, vagy nézhetek érdekes műsorokat, tanulhatok a világról.

Ennyit a múltról… De mit ígér a jövő?

Az öregedő Európa gazdasági és társadalmi következményei

Nagyon sok van, de most csak néhányat hozok ide.

Az én generációmból sokan lesznek, akik simán elélnek 80-90-100 éves korig. Európában egyre több az öreg, és amíg most 3 aktív dolgozó jut 1 nyugdíjasra, addig ez hamarosan már csak 2 lesz.

Ha a szuverén nemzetek közé sorolnák, az európai ezüstgazdaság (az 50 év feletti lakosság gazdasága) jelenleg a világ harmadik legnagyobb gazdasága lenne, az Egyesült Államok és Kína mögött.

Eközben a fiatalok a lakhatási-, a gondoskodási-, és a klímaválság bermuda háromszögében próbálnak boldogulni, és biztosak lehetünk abban, hogy egyre dühösebbek lesznek ránk, joggal. Szép kis káoszt hagyunk rájuk… Plusz még rólunk is nekik kéne majd gondoskodni, ha mi már nem tudunk magunkról.

Mi a tudatos, egészséges és aktív öregedés, és miért fontos ez az egyén számára (tudatosság, megelőzés, tevékenységek, egyéni és közösségi szinten)?

A fentiek fényében, de a józan paraszti észt követve is gyorsan rájöhetünk arra, hogy ha jót akarunk magunknak és szeretteinknek, akkor érdemes minél hamarabb elkezdeni tudatosan és aktívan öregedni. Minél inkább próbálni őrizni fizikai és mentális egészségünket. Olyan lakhatási és gazdasági viszonyokat kialakítani magunknak, ami hosszú távon is fenntartható, gazdaságilag és társadalmilag is, illetve a környezeti szempontokat is figyelembe véve. Minél ügyesebben és figyelmesebben kialakítani azokat a közösségi kapcsolatainkat, melyek megtartanak minket, és amelyek működtetéséhez mi is hatékonyan, és jó szívvel tudunk hozzájárulni.

Mi a permakultúra és hogyan segítheti az aktív, egészséges öregedést?

Mindezek egyik igen szívderítő módja a permakultúra, a társadalmi permakultúra (social permaculture), a permakultúrás tervezés és gondolkodás, az élet minden területén alkalmazva.

Hogy mi is a permakultúra, arra nagyon sokféle definíció létezik. Jelen cikk kontextusában én úgy fogalmaznám meg, hogy egy olyan komplex és mégis egyszerű, pragmatikus logikai, tervezési és működési keretrendszer, melynek szempontjait követve és a gyakorlatban is alkalmazva, fenntartható életet tudunk kialakítani a saját magunk és a közösségeink számára.
(Joggal kérdezi itt meg bárki, hogy mi is az a fenntartható egyáltalán, de arról majd máskor.)

Mi magunk a Tudatos Öregedésben elméleti, gyakorlati, kerti és közösségi kontextusban is permás alapokon végezzük a tevékenységeinket. Alkalmazzuk, kutatjuk és oktatjuk is azokat a megoldásokat, melyeket hasznosnak gondolunk az öregedő Európában, az öregedésre készülve. Jó szívvel javasoljuk, hogy mindenki aki aktívan szeretné a saját öregedését alakítani, az szánjon időt és energiát a permakultúra tanulására és gyakorlására. És hangsúlyozom, hogy itt ugye egyáltalán nem csak a kertészkedésről van szó, sőt! Számos egyéb, a kerthez egyáltalán nem kapcsolódó területről, pl. oktatás, egészség, pénzügyek, lakhatás, stb.

Készítettünk egy előzetes és ingyenesen elérhető tananyagot, amiből tájékozódni lehet az alapokról:

Ezt a két FB csoportunkat ajánljuk azoknak, akik szeretnének a témában beszélgetni a többiekkel:

Tudatos Öregedés | Facebook

Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága, HERSTORY | Facebook

Végül pedig itt lehet regisztrálni az aktuális képzéseinkre, eseményeinkre, információinkra. A tudatos öregedés egy folyamat, életviteli gyakorlat, közösség. Akinek rezonál a téma, annak érdemes lehet kapcsolódni:

Mostanában, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti problémák és krízisek erősen nyomják az embereket, sokan fordulnak – véleményem szerint rendesen át nem gondolt nosztalgiával – a múltba. A “régi szép időket” emlegetik azok, akiknek valójában nincsen tapasztalatuk arról, hogy milyen is volt az a “régi jó világ”. Gyerekkoromban nekem volt szerencsém nyaranta látni, hogy a falusi, paraszti életet élő nagyszüleim hogyan éltek, hogyan küszködtek, hogyan gazdálkodtak.

Immár magam is öregedő ember vagyok, igyekszem aktívan és tudatosan haladni előre az időben. És ha valamit nem kívánok sem magamnak, sem másoknak, az a “régi szép idők” viszonyai. Az emberiség történelme során még soha nem voltunk ilyen sokan és ilyen öregen. Soha nem volt ennyi tudásunk, ismeretünk, technológiánk egy olyan világot összerakni, amelyben nem kell megszakadni betegen és fiatalon, a túlélésért. Hogyan használjuk mindezt a tudást? Mit építünk egyéni, közösségi, társadalmi szinten? Hogyan megyünk bele a saját öregkorunkba (ha megérjük egyáltalán), és milyen világot adunk át a következő generációknak? Sok-sok érdekes téma és teendő, sok-sok klassz dolog, amit csinálni lehet… Nincs vesztegetni való időnk…

**********************************************************************************

A cikk és a videó is az UnfOlding Erasmus+ projektünk keretében készült, a munkát az EU társfinanszírozza.

**********************************************************************************
Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, a jobb felső sarokban
tudsz feliratkozni az email értesítőre.

A facebookon itt tudod a híreinket, posztjainkat követni:
https://www.facebook.com/tudatosoregedes/

Tudatos Öregedés? Mi ez?

Tematikus FB csoportjaink, amihez kapcsolódni lehet:

Tudatos Öregedés csoport
https://www.facebook.com/groups/tudatosoregedesnyitott

Menopauza – Támogassuk egymást csoport
https://www.facebook.com/groups/menopauza

Ozmózis Közösségi Idősgondozási Rendszer
https://tudatosoregedes.org/ozmozis/

Idősgondozók, ápolók és családok egymásra találását segítő csoport
Házi idősgondozás, bentlakásos ápolás, otthoni betegápolás Magyarországon
https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/

Idős, beteg családtag ápolása, a szendvicsgeneráció önsegítő csoportja
https://www.facebook.com/groups/idosgondozassegitseg

Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága
https://www.facebook.com/groups/permakulturatarsadalom/