Sokan gondolják azt Magyarországon, hogy az öreg embereknek az a legjobb, ha az otthonaikban lehetnek öreg korukban. Ez néha valóban így van, és néha pedig nagyon nem. A bentlakásos ápolás egyes megfontolandó hátrányairól írtunk:
Sokan gondolják azt Magyarországon, hogy az öreg embereknek az a legjobb, ha az otthonaikban lehetnek öreg korukban. Ez néha valóban így van, és néha pedig nagyon nem. A bentlakásos ápolás egyes megfontolandó hátrányairól írtunk:
Magyarországon még alig beszélünk az Ezüst Gazdaságról, és az ebben rejlő lehetőségekről. Vagy arról, hogy a mostani középkorú emberek számára milyen gazdasági és egzisztenciális kihívásokat és lehetőségeket jelent a saját öregedésünk. November 18-án erről beszélgetünk Budapesten.
Az Ezüst Gazdaság az 50+ embereket veszi általában figyelembe. Egyes gazdasági becslések szerint, ha az európai Ezüst Gazdaság méretét a nemzeti gazdaságok méretéhez viszonyítjuk, akkor az USA és Kína után ez a harmadik legnagyobb a világon. Mit jelenthet mindez a tudatosan öregedni kívánó emberek számára?
Ez lehetne a szlogenje annak a szupermarketnek Vlijmenben (Hollandia), amelyikben külön “csevegő kasszát” hoztak létre idősek számára. Hollandiában, sok más országhoz hasonlóan, az 55 év felettiek majdnem fele találkozik rendszeresen a magányosság […]
Tévhit, hogy az öregeknek a saját otthonukban a legjobb lakni. Sőt!
Számos szempont van, amit ennek eldöntése előtt érdemes megfontolni, figyelembe venni.
A helyzet nem rózsás, így jó lenne javítani a magyarországi idősgondozás rendszerén, helyzetén. Erre most teszünk egy kísérletet a Tudatos Öregedés keretei között.
Az öregkorra felkészülni, tudatossággal, előre gondolkozva biztosan nem rossz ötlet. Ebben a cikkben egyfajta lehetőséget járunk körül: co-housing, ökotudatosan, közösségben, kis ökológiai lábnyommal, napelemmel.
Idősgondozás, gondozási migráció, minőségbiztosítás. A gondoskodás válsága minden európai országot érinti. Mik lehetnek a megoldások?
Nyugat-Európában a privát egészségügy, az idősellátás, és a kapcsolódó szolgáltatások drágák. Ahelyett, hogy a magyar munkaerő áramlik nyugatra ellátni az öregeket, miért nem az öregeket hívjuk Magyarországra és látjuk el őket ott? Ez nemcsak a teljes magyar gondozási szektort erősíthetné, hanem jótékonyan hatna a magyar öregekre, fiatalokra és a gazdaságra is.
Ma Magyarországon SENKI nem tudja pontosan, hogy milyen és mekkora igény van az idősgondozásra. Az állam gyakorlatilag magára hagyja az öregeket és a családokat.