A COVID-19 alapjaiban rázza meg a világot. A járvány már most is rengeteg életet követelt, és számtalan ember életét fordította fel fenekestül, miközben a mentőegységek kőkeményen dolgoznak, hogy ellássák a betegeket és megakadályozzák a fertőzés további terjedését. Az óriási egyéni és társadalmi veszteségek mérséklésére irányuló küzdelem elismerést és támogatást érdemel. Ezzel párhuzamosan azonban, fontos ezt a világjárványt történelmi kontextusba helyezni, hogy a jövőben elkerüljük a már elkövetett hibák megismétlését.

Az, hogy a COVID-19-nek ilyen drámai gazdasági következmény van, részben az elmúlt harminc év uralkodó gazdasági modelljének az eredménye. Ez a neoliberális modell megköveteli az áruk és emberek állandóan növekvő mozgását, miközben nincs tekintettel az ez által okozott megszámlálhatatlan ökológiai problémára és az ennek hatására kialakult egyre növekvő egyenlőtlenségekre. Az elmúlt hetek fájdalmasan világítottak rá ennek az állandóan növekvő gépezetnek a gyenge pontjaira.

Tanúi vagyunk többek közt annak, ahogy nagyvállalatok segítségért tartják a kezüket, amint a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet lecsökken, annak, ahogy bizonytalan munkahelyek szűnnek meg, annak, ahogy a már eddig is komoly nyomás alatt álló egészségügyi rendszerre egyre növekvő teher kerül. Elég meglepő, hogy a kormány most épp azokat a szakmákat nevezi „kritikusnak”, amelyeknek még a közelmúltban is komoly harcot kellett vívniuk az elismerésükért és jobb fizetésekért: az orvosi ellátásban, idősgondozásban, a tömegközlekedésben és az oktatásban dolgozókat.

A jelenlegi rendszer másik gyenge pontja épp az a szoros kapcsolat, amely a jelenlegi gazdasági fejlődési modell, az ökoszisztéma és a biodiverzitás (biológiai sokszínűség) elveszítése, valamint a COVID-19-hez hasonló betegségek gyors elterjedésének lehetősége között van.

Ennek drámai következményei drasztikusan súlyosbodhatnak, ha nem váltunk egy újfajta fejlődési modellre, magunk mögött hagyva a „hagyományos” üzleti működést. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 4,2 millió ember hal meg a levegőszennyezés miatt, és a klímaváltozás közvetlen következményei 2030 és 2050 között várhatóan évente további negyedmillió embertársunk halálát okozzák. Szakértők eközben figyelmeztetnek, hogy az ökoszisztémák további pusztítása esetén tovább nő az esélye újabb és erőteljesebb víruskitöréseknek.

Mindez határozott fellépést, és a COVID-19 utáni korszak késlekedés nélküli megkezdését követeli. Noha a jelenlegi válságnak pozitív következményei is vannak – mint a kollektív cselekvés és a szolidaritás növekedése, a környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése -, ezek a változások azonban átmenetiek és marginálisak lesznek, ha nem történik meg egy átfogó politikai- és gazdasági fordulat. Pontosan ezért kell mélyrehatóan feltárnunk, hogy a jelenlegi helyzetet milyen módon lehet átalakítani egy fenntarthatóbb, méltányosabb, egészségesebb és ellenállóbb társadalmi együttélési és fejlődési formává.

Ez a rövid kiáltvány, amelyet 170 Hollandiában dolgozó, globális növekedési kérdésekkel foglalkozó egyetemi tanár jegyez, a ma rendelkezésre álló kutatások és tudás alapján öt javaslatot terjeszt elő Hollandiának a koronavírus utáni korszakra:

1) Fel kell váltani a jelenlegi, a GDP általános növekedését célzó gazdasági-növekedési gyakorlatát egy olyan modellre, amely megkülönbözteti azokat az ágazatokat, amelyek szabadon növekedhetnek, és amelyekbe beruházni szükséges (az úgynevezett kritikus állami szektorok, tiszta energia, oktatás és gondoskodás), azoktól az ágazatoktól, amelyeket radikálisan csökkenteni kell, mivel alapvetően figyelmen kívül hagyják a fenntarthatósági szempontokat, vagy jelentős szerepet játszanak a túlfogyasztásban (például az olaj-, a gáz-, a bányászati ​​és a reklámipar).

2) Egy olyan, újraelosztást megcélzó gazdaságpolitika kell kidolgozni, amely szilárd szociálpolitikába ágyazva egyetemes alapjövedelmet; erősen progresszív jövedelem-, nyereség- és vagyonadót; rövidebb munkahetet és munkakör megosztást; valamint az egészségügyi ellátás, az alapvető közszolgáltatások, mint például az oktatás és az egészséggondozás valódi értékének elismerését biztosít.

3) Át kell térni a fenntartható, körforgásos (cirkuláris) mezőgazdálkodásra, amely a biodiverzitás megőrzésén, fenntartható mezőgazdasági technológiákon, főként helyi élelmiszer-előállításon, a hústermelés csökkentésén és a tisztességes munkakörülmények között történő foglalkoztatáson alapul.

4) Vissza kell szorítani az utazások mértékét, radikálisan csökkentve a luxus és pazarló utazási formákat, a szükséges, fenntartható, és valódi szükségleten alapuló utazási formák felé.

5) El kell engedni az adósságokat, elsősorban munkavállalók, egyéni vállalkozók, és kis-, középvállalkozók részére, de a fejlődő országok számára is (melyet a gazdagabb országok és a nemzetközi szervezetek, például az IMF és a Világbank együttesen vállalhatnak át).

Tudósokként és elkötelezett polgárokként meggyőződésünk, hogy ezek a lépések hozzájárulnak egy fenntarthatóbb és egyenlőbb társadalom létrejöttéhez; egy olyan társadalom kialakulásához, amely ellenállóbb a jövő járványaival és válságaival szemben. Véleményünk szerint a valódi kérdés nem az, hogy meg kell-e tennünk ezeket a lépéseket, hanem hogy hogyan fogjuk mindezt megvalósítani.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a válság egyeseket jobban sújt, mint másokat. De igazságot tehetünk a legkiszolgáltatottabb rétegek számára olyan politikai reformok végrehajtásával, amelyek a jövőbeni válságok hatásait tompítják ezen rétegek – és mindannyiunk – számára, kevesebb félelemmel járnak, vagy akár meg is akadályozhatnak egy újabb válságot.

Határozottan felszólítjuk a politikusokat, a politikai döntéshozókat és országunk állampolgárait, hogy segítsék megvalósítani ezt az átmenetet.

(Az holland felhívás fordítása. Az eredeti szöveg itt érhető el, az ennek kapcsán született cikk pedig ezen a linken keresztül olvasható.)

Aláírók:

1. Murat Arsel, Erasmus Universiteit Rotterdam 2. Ellen Bal, Vrije Universiteit Amsterdam 3. Bosman Batubara, IHE, Delft Universiteit en Universiteit van Amsterdam 4. Maarten Bavinck, Universiteit van Amsterdam 5. Pascal Beckers, Radboud Universiteit 6. Kees Biekart, Erasmus Universiteit Rotterdam 7. Arpita Bisht, Erasmus Universiteit Rotterdam 8. Cebuan Bliss, Radboud Universiteit 9. Rutgerd Boelens, Wageningen Universiteit 10. Simone de Boer, Leiden Universiteit 11. Jun Borras, Erasmus Universiteit Rotterdam 12. Suzanne Brandon, Wageningen Universiteit 13. Arjen Buijs, Wageningen Universiteit 14. Bram Büscher, Wageningen Universiteit 15. Amrita Chhachhi, Erasmus Universiteit Rotterdam 16. Kristen Cheney, Erasmus Universiteit Rotterdam 17. Robert Coates, Wageningen Universiteit 18. Dimitris Dalakoglou, Vrije Universiteit Amsterdam 19. Jampel Dell’Angelo, Vrije Universiteit Amsterdam 20. Josephine Chambers, Wageningen Universiteit 21. Freek Colombijn, Vrije Universiteit Amsterdam 22. Tine Davids, Radboud Universitei 23. Sierra Deutsch, Wageningen Universiteit 24. Madi Ditmars, Afrika Studiecentrum Leiden 25. Guus Dix, Leiden Universiteit 26. Martijn Duineveld, Wageningen Universiteit 27. Henk Eggens, Royal Tropical Institute 28. Thomas Eimer, Radboud Universiteit 29. Flávio Eiró, Radboud Universiteit 30. Willem Elbers, Radboud Universiteit 31. Jaap Evers, IHE Delft Universiteit 32. Giuseppe Feola, Utrecht Universiteit 33. Milja Fenger, Erasmus Universiteit Rotterdam 34. Andrew Fischer, Erasmus Universiteit Rotterdam 35. Robert Fletcher, Wageningen Universiteit 36. Judith Floor, Open Universiteit en Wageningen Universiteit 37. Des Gasper, Erasmus Universiteit Rotterdam 38. Lennie Geerlings, Leiden Universiteit 39. Julien-François Gerber, Erasmus Universiteit Rotterdam 40. Jan Bart Gewald, African Studies Centre Leiden 41. Sterre Gilsing, Utrecht Universiteit 42. Cristina Grasseni, Leiden Universiteit 43. Erella Grassiani, Universiteit van Amsterdam 44. Joyeeta Gupta, Universiteit van Amsterdam 45. Wendy Harcourt, Erasmus Universiteit Rotterdam 46. Janne Heederik, Radboud Universiteit 47. Henk van den Heuvel, Vrije Universiteit Amsterdam 48. Silke Heumann, Erasmus Universiteit Rotterdam 49. Thea Hilhorst, Erasmus Universiteit Rotterdam 50. Helen Hintjens, Erasmus Universiteit Rotterdam 51. Geoffrey Hobbis, Groningen Universiteit 52. Stephanie Hobbis, Wageningen Universiteit 53. Barbara Hogenboom, Universiteit van Amsterdam 54. Michaela Hordijk, Universiteit van Amsterdam 55. Sabine van der Horst, Utrecht Universiteit 56. Henk van Houtum, Radboud Universiteit 57. Edward Huijbens, Wageningen Universiteit 58. Kees Jansen, Wageningen Universiteit 59. Freek Janssens, Leiden Universiteit 60. Rosalba Icaza, Erasmus Universiteit Rotterdam 61. Verina Ingram, Wageningen Economic Research en Wageningen Universiteit 62. Rivke Jaffe, Universiteit van Amsterdam 63. Shyamika Jayasundara-Smits, Erasmus Universiteit Rotterdam 64. Joop de Jong, Amsterdam UMC 65. Rik Jongenelen, African Studies Centre, Leiden 66. Joost Jongerden, Wageningen Universiteit 67. Emanuel de Kadt, Utrecht Universiteit 68. Coco Kanters, Leiden Universiteit. 69. Agnieszka Kazimierczuk, African Studies Centre Leiden 70. Jeltsje Kemerink-Seyoum, IHE Delft Universiteit 71. Thomas Kiggell, Wageningen Universiteit 72. Mathias Koepke, Utrecht Universiteit 73. Michiel Köhne, Wageningen Universiteit 74. Anouk de Koning, Leiden Universiteit 75. Kees Koonings, Utrecht Universiteit en Universiteit van Amsterdam 76. Stasja Koot, Wageningen Universiteit 77. Michelle Kooy, IHE Delft Universiteit 78. Martijn Koster, Radboud Universiteit 79. Rachel Kuran, Erasmus Universiteit Rotterdam 80. Arnoud Lagendijk, Radboud Universiteit 81. Corinne Lamain, Erasmus Universiteit 82. Irene Leonardelli, IHE Delft Universiteit 83. Maggi Leung, Utrecht Universiteit 84. Yves van Leynseele, Universiteit van Amsterdam 85. Janwillem Liebrand, Utrecht Universiteit 86. Trista Chich-Chen Lin, Wageningen Universiteit 87. Andrew Littlejohn, Leiden Universiteit 88. Mieke Lopes-Cardozo, Universiteit van Amsterdam 89. Erik de Maaker, Leiden Universiteit 90. Žiga Malek, Vrije Universiteit Amsterdam 91. Ellen Mangnus, Wageningen Universiteit 92. Hans Marks, Radboud Universiteit 93. Jemma Middleton, Leiden Universiteit 94. Irene Moretti, Leiden Universiteit. 95. Esther Miedema, Universiteit van Amsterdam 96. Toon van Meijl, Radboud Universiteit 97. Miriam Meissner, Maastricht Universiteit 98. Adam Moore, Radboud Universiteit 99. Tsegaye Moreda, Erasmus Universiteit Rotterdam 100. Oona Morrow, Wageningen Universiteit 101. Farhad Mukhtarov, Erasmus Universiteit 102. Nikki Mulder, Leiden Universiteit 103. Mansoob Murshed, Erasmus Universiteit Rotterdam 104. Paul Mutsaers, Radboud Universiteit 105. Femke van Noorloos, Utrecht Universiteit 106. Martijn Oosterbaan, Utrecht Universiteit 107. Meghann Ormond, Wageningen Universiteit 108. Annet Pauwelussen, Wageningen Universiteit 109. Peter Pels, Leiden Universiteit 110. Lee Pegler, Erasmus Universiteit Rotterdam 111. Lorenzo Pellegrini, Erasmus Universiteit Rotterdam 112. Yvon van der Pijl, Universiteit Utrecht 113. Liedeke Plate, Radboud Universiteit 114. Fernande Pool, Erasmus Universiteit Rotterdam 115. Metje Postma, Leiden Universiteit 116. Nicky Pouw, Universiteit van Amsterdam 117. Crelis Rammelt, Universiteit van Amsterdam 118. Elisabet Rasch, Wageningen Universiteit 119. Marina de Regt, Vrije Universiteit Amsterdam 120. Ria Reis, Leiden Universiteit Medical Center 121. Andro Rilović, Erasmus Universiteit Rotterdam 122. Tobias Rinke de Wit (Universiteit van Amsterdam 123. Claudia Rodríguez Orrego, Erasmus Universiteit Rotterdam 124. Eva van Roekel, Vrije Universiteit Amsterdam 125. Mirjam Ros-Tonen, Universiteit van Amsterdam 126. Martin Ruivenkamp, Wageningen Universiteit 127. Ary A. Samsura, Planologie, Radboud Universiteit 128. Annemarie Samuels, Leiden Universiteit 129. Ton Salman, Vrije Universiteit Amsterdam 130. Younes Saramifar, Vrije Universiteit Amsterdam 131. Federico Savini, Universiteit van Amsterdam 132. Joeri Scholtens, Universiteit van Amsterdam 133. Mindi Schneider, Wageningen Universiteit 134. Lau Schulpen, Radboud Universiteit 135. Peter Schumacher, Utrecht Universiteit 136. Amod Shah, Erasmus Universiteit Rotterdam 137. Murtah Shannon, Utrecht Universiteit 138. Karin Astrid Siegmann, Erasmus Universiteit Rotterdam 139. Sven da Silva, Radboud Universiteit 140. Giulia Sinatti, Vrije Universiteit Amsterdam 141. Lothar Smit, Radboud Universiteit 142. Marja Spierenburg, Leiden Universiteit 143. Rachel Spronk, Universiteit van Amsterdam 144. Antonia Stanojevic, Radboud Universiteit 145. Nora Stel, Radboud Universiteit 146. Marjo de Theije, Vrije Universiteit Amsterdam 147. Louis Thiemann, Erasmus Universiteit Rotterdam 148. Lisa Trogisch, Wageningen Universiteit 149. Wendelien Tuyp, Vrije Universiteit Amsterdam 150. Esther Veen, Wageningen Universiteit 151. Lieke van der Veer, Radboud Universiteit 152. Courtney Vegelin, Universiteit van Amsterdam 153. Hemalatha Venkataraman, Radboud Universiteit 154. Willemijn Verkoren, Radboud Universiteit 155. Gerard Verschoor, Wageningen Universiteit 156. Hebe Verrest, Universiteit van Amsterdam 157. Bas Verschuuren, Wageningen Universiteit 158. Mark Vicol, Wageningen Universiteit 159. Oanne Visser, Erasmus Universiteit Rotterdam 160. Anick Vollebergh, Radboud Universiteit 161. Roanne van Voorst, Erasmus Universiteit Rotterdam 162. Pieter de Vries, Wageningen Universiteit 163. Vincent Walstra, Leiden Universiteit. 164. Maaike Westra, African Studies Centre Leiden 165. Mark Westmoreland, Leiden Universiteit 166. Niekkie Wiegink, Utrecht Universiteit 167. Saskia Wieringa, Universiteit van Amsterdam 168. Angela Wigger, Radboud Universiteit 169. Han Wiskerke, Wageningen Universiteit 170. Margreet Zwarteveen, Universiteit van Amsterdam