A DigInclude pályázatunk kiváló alkalmat adott arra, hogy nemzetközi szinten is elindítsuk a régóta tervezett és azóta rendszeressé vált Tudatos Öregedés Klub beszélgetéseket. Első beszélgetésünk egy alapozó jellegű bevezető volt, melyben a digitális társadalom, mesterséges intelligencia, változó világ kérdéseibe kóstoltunk bele négy hozzáértő beszélgetőpartner és moderátor segítségével. Ebben a magyarra fordított cikkben a panel általános véleményét szeretnénk bemutatni. Azonban előtte vessünk egy pillantást a háttérre.

Mit is értünk digitális társadalom alatt?

Digitális korban élünk. A digitális technológia évtizedek óta szerves része a társadalmunknak, hatással van a folyamatainkra, lehetőségeinkre, korlátainkra. A Covid járvány kitörésével hirtelen egy elérhető alternatívából egy nélkülözhetetlen, a mindennapjainkhoz szükséges erőforrássá vált, amelyre azóta is masszívan támaszkodunk. Társadalmunk ma már bizonyos szinten digitális alapokon nyugszik, a és a társadalmi fejlődésünk szervesen egybefonódott a digitális fejlődéssel.

Új technológiák

A világ és benne a digitális világunk meglehetősen gyors tempóban változik. Újabb és újabb technológiai megoldások látnak napvilágot, az iramot egyre nehezebb tartani. Az egyik nemrégiben nagy port kavart technológia a Mesterséges Intelligencia (MI/AI). De mi is ez?  Az Európai Parlament hivatalos megfogalmazásában a következőt értjük MI-n. “A mesterséges intelligencia (MI) a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már előkészített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat és reagál rájuk. Ezek a rendszerek képesek viselkedésük bizonyos fokú módosítására is, a korábbi lépéseik hatásainak elemzésével és önálló munkával.”

Érdemes megállni egy pillanatra és elgondolkodni, hogy az élet mely területein használjuk már most is a mesterséges intelligenciát, hiszen bár újdonságnak hathat, már évtizedek óta része az életünknek. Néhány terület, ahol ezt már régóta használjuk:

• • • • • Online vásárlás és hirdetések
        • Internetes keresés
        • Digitális személyi asszisztensek
        • Gépi fordítás
        • Okosotthonok, városok és infrastruktúra
        • Okosautók
        • Kiberbiztonság
        • Mesterséges intelligencia a Covid19 ellen
        • A félretájékoztatás elleni küzdelem

Mint említettük, ez egy rettentően gyorsan fejlődő terület. Pár hónapos “újdonság” csupán a ChatGPT, melyet Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, valamint a mesterséges intelligencia témakörének nemzetközileg is elismert szakértője frappánsan, így definiál: “A ChatGPT az, amiről ma mindenki beszél”. Mi ezt a Tudatos Öregedésben úgy módosítanánk, hogy a “ChatGPT az, amiről minden egyénnek, közösségnek és társadalomnak beszélnie kellene”, hiszen különösen fontos, hogy a lehetőségek mellett a potenciális kockázatokat, veszélyeket is lássuk.

De hogy egy szakmai definíciót is adjunk mindehhez, a számoldki.hu-t hívjuk segítségül: ‘A ChatGPT egy, az OpenAI által megalkotott nyelvi modell. Az MI alapú nyelvi modellek a szöveges adatok alapján tanulnak, és képesek válaszolni a felhasználók által feltett kérdésekre. A ChatGPT működése a GPT (jelentése: Generative Pre-trained Transformer / magyarul: Generatív előképzett transzformátor ) algoritmusra épül.” Ha a technológia részleteket nem is, azt feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy a MI, a Chat GPT és születőben lévő társai óriási komplexitással bíró technológiai megoldások, melyek hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban, ugyanakkor jelentős kockázatot is jelentenek.

Visszakanyarodva a Tudatos Öregedés Klub beszélgetéshez. Az alábbi kérdést tettük fel a panel beszélgetésben résztvevőknek: Milyen személyes érzések és gondolatok vannak benned most a digitális társadalommal, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?

A panel résztvevők személyes véleménye

Károlyi Antal – SignCoders fejlesztő cégnek a vezetője, mely hallássérült fiatalokkal dolgozik. Az elmúlt 10-12 évben a startup világban volt befektető és vállalkozó, illetve számítógépes algoritmus-fejlesztési tapasztalatokat hoz.

“Én onnan indulok, ahonnan talán maga ez az esemény is jött: egy pár hónappal ezelőtt megijedtem, amikor a ChatGPT kijött. Elkezdtem nézegetni, és akkor szaknyelven szólva… betojtam. Eddig még soha nem fordult elő a digitális világban, hogy bármilyen technológia megijesztett volna, de most ez történt. Egyrészt megérintett, hogy mennyire emberi, vagy legalábbis mennyire emberi érzést kelt. Próbálgattam vele sok mindent és a nagyon vegyes érzelmeim vannak. Egyfelől nagyon izgalmasnak tartom, és használjuk is már csapaton belül, tehát már most élünk a lehetőséggel, másfelől viszont van bennem egy félsz, amit mondom, még egyszer soha nem volt az, hogy vajon lépést tudok-e tartani kognitívan és érzelmileg ezzel a technológiával.”

Milánkovics Miléna – a Tudatos Öregedés társalapítója. Mielőtt társadalmi vállalkozó lett több, mint 20 évet töltött vállalati informatika területén, érdeklődése a digitális világ iránti azóta is változatlan.

“Én alapvetően nagyon optimista és nagyon lelkes vagyok, a Mesterséges Intelligenciát őrült izgalmasnak látom. Eleve nagyon hiszek a digitális megoldásokban, amiben mindig az újonnan nyíló lehetőségeket látom. Mindeközben tudom, és van is rá figyelmem, hogy milyen fontos, hogy fel legyünk készülve az árnyoldalaira és biztosítsuk, hogy ezek a megoldások inkluzívak, mindenki számára hozzáférhetővé legyenek. Fontos, hogy ezek a megoldások etikailag is rendben legyenek. Sok területen látom a felhasználók számára már ma is kiválóan működni ezeket a digitális megoldásokat. Például az egészségügyben sokszor elérhetővé válnak olyan szolgáltatások, amelyekhez fizikai, mobilitási nehézségek miatt esetleg másként nem jutna hozzá egy beteg. Azt gondolom, hogy az élet más területein is hozhat jó, gyors és pragmatikus megoldásokat. Nekem ez a hangsúlyosabb oldala a digitális technológiáknak. Mindeközben nem tagadom, hogy jelen van bennem is némi egzisztenciális félelem, amikor arra gondolok, hogy kik kezelik ezeket a gépeket, mire használják az adataimat. Gyakran hivatkozom az internettel való hasonlóságra. Amikor megjelent az internet nem voltunk felkészülve arra, milyen hatalmas változásokat hoz majd minden szinten az életünkben. Szeretném azt hinni, hogy ha a Mesterséges Intelligencia kapcsán most jobban átgondoljuk és felkészülünk (épp az internet használatból levont tanulságokat felhasználva), akkor talán etikusabb és igazságosabb módon tudjuk alkalmazni ezeket az új technológiákat a jövőben.”

Taliga Nóra – Digitális wellbeing oktató/szakértő. A Hekate Tudatos Öregedés (Hekate Conscious Ageing Foundation) csapat tagja. Nemzetközi szinten tréningeket tart, egyik fő szakmai területe a digitális jóllét. Emellett technikai támogató szerepben dolgozik egy nemzetközi cégnél, mindennapi kapcsolatban áll azokkal a végfelhasználókkal, akiknek problémája van információs rendszerekkel.

“Azt hiszem, én kevésbé vagyok optimista.. Nincs bennem hatalmas pesszimizmus az üggyel kapcsolatban, de nagyon vegyesek az érzelmeim. Itt nemcsak a mesterséges intelligenciáról beszélek, hanem mint digitális társadalom. Én úgy gondolom, hogy ez nem egy fekete-fehér történet, tehát hogy van a technológiának igenis nagyon sok jó része, és van elég sok rossz része is. Nyilván itt arról beszélek, hogy rengeteg az előny, amit nap mint nap élvezünk. Gondolok itt például arra, hogy le tudunk dönteni országhatárokat azzal, hogy digitális társadalomban élünk; hogy kinyílt a munkaerőpiac. Tulajdonképpen itt van egy hatalmas tudástár, rendelkezésre áll – elméletben mindenkinek – egy rakás információ. Itt van a mesterséges intelligencia, mint egy lehetőség, mint egy hatalmas potenciál egy csomó terület fejlesztésére, például orvostudomány, diagnosztika, ahol már most is alkalmazzuk. Ez zseniális dolog, szóval ez a része nyilván izgalmat meg reményt kelt bennem is. Ez az optimista oldala a dolognak. És akkor ott van az az oldala, hogy rengeteg a veszély, rengeteg az a hátrány, amit a technológia magával tud hozni. Nyilván fontolgatom azt is, hogy ez valójában mennyire elérhető mindenkinek. Az egy dolog, hogy rendelkezésre áll a technológia, de ezzel vajon valóban tud is élni mindenki?  Megvan-e hozzá az a kompetenciánk, amivel valóban részévé tudunk válni a digitális társadalomnak? Nyilván felvet olyan kérdéseket is az egész történet, hogy hol van a hatalom mindebben. Tehát az, hogy XY technológia milyen kézben van, az meghatározza azt, hogy mi maga a termék. Legalábbis ez az én személyes véleményem. Ez sok minden mással is együtt jár. Azt is generálhatja, amit látunk is nap mint nap, hogy húznak szét az ellentétek társadalmi rétegeket, hogy egyre nagyobbak a társadalmi gátak, hogy polarizáció van, hogy valóban nem mindenki fér hozzá az internethez… Szóval igen, nagyon sok a veszély, és emiatt bennem inkább erősebb a félelem.”

Pártovics Levente – informatikus, cloud solution architect. 27 évet dolgozott az informatika területén, a Luxemburgi Stephensnél különböző pozíciókban, például szoftverfejlesztőként. Jelenleg felhő alapú rendszerek tervezésével foglalkozik. A mesterséges intelligencia nem szakterülete, csak határterület, amivel néha találkozik a munkája során.

“Én egy kicsit kapcsolódnék Antalhoz és Nórához. Elég vegyesek az érzéseim, tehát szakmai szempontból ez egy hihetetlenül izgalmas terület, mind a digitális társadalom, mind a mesterséges intelligencia területe. Hogyha megnézzük, hogy az elmúlt 30-40 évben mennyire fejlődött és hogyan épült be az életünkbe, azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus dolog, és nagyon sok lehetőséget tartalmaz. A digitális társadalom területén azért nagyon sok veszélyről beszélgettünk. Én most szintén nem mennék mélyen bele, de kiemelnék két dolgot. Az egyik, hogy valódi helyett a virtuális személyiségünk kerül előtérbe, és ez a látszat személyiség kezd fontossá válni. A másik a tömegmanipuláció. Ezt láttuk például az amerikai választásoknál, hogy mennyire sok millió embert lehetett “meglepni” a közösségi média révén. Ez a negatív oldala a digitális társadalomnak. Ami a mesterséges intelligenciát illeti, ott inkább az elmúlt 20 évre lehet visszatekinteni, ahol így megfogható a fejlődése. Ahogy ez már elhangzott, itt hatalmasok a lehetőségek. Én itt két olyan területet látok, ami mondjuk inkább a negatív oldalon van: az egyik a deep learning, vagy mély tanulási technológia, amely kezd előtérbe kerülni. Az embereknek egyre kevesebb a kontrollja afelett, hogy pontosan hogyan épül be a tudás a mesterséges intelligenciába, tehát nagyon nehéz kontrollálni, hogy mi jön ki belőle. A másik, nem maga a mesterséges intelligencia alkalmazása, hanem az, hogy azok az emberek, akiknek ez a technológia a kezébe kerül mit csinálnak vele? Tehát egy kicsit az atomenergiára, mint analógiára gondolok, amit lehet atomerőművekre és atombomba-gyártásra is használni. Én mérsékelten bízom az emberi bölcsességben, ahogy az elmúlt évtizedekben láthattuk, azért a negatív oldal is elég erősen jelen van bennem. Mind a kettővel kapcsolatban valóban vegyes a kép, sok pozitívumot és sok erős negatívumot is látok ezekkel kapcsolatban.“

Milánkovics Kinga – Tudatos Öregedés társalapító. “Koca módon” viszonyul az informatikához: részt vett az egyik első webszerver telepítésében a Gödöllői Egyetemen, rendszergazda volt a Tempus Közalapítványnál sok-sok éven keresztül. Affinitása van a témához, de más területre került: ma öregedéssel és közösségfejlesztéssel foglalkozik. Nagyon érdeklik a digitális megoldások, az, hogy ezek hogyan tudják az egyének és a közösségek életét segíteni, illetve hogy idősgondozás kapcsán mit jelenthet ez (mivel maga is idősgondozó).

“Én közösségfejlesztő, és személyes szinten mondom, hogy vagyok ebben, mit gondolok minderről. Anno, amikor elkezdtem a munkámat még nem volt közösségi média csak e-mail. Tehát nekem napi szinten abszolút reveláció az, hogy olyan eszközeink vannak, amivel egész más szinten, egész más hatékonyságon lehet dolgozni, mint régebben. Én a mai napig ezt így nagyon-nagyon szeretem. A veszélyek kapcsán, amiket említettetek, azzal egyrészt teljesen egyetértek, másrészt az elmúlt tíz év alatt meglehetősen fatalista lettem. Azt gondolom, hogy most már teljesen kiszabadult ez a Dzsinn a palackból. Ezzel kapcsolatos szorongásaim valamennyire vannak, de inkább úgy vagyok vele, hogy most már ezzel olyan sokat nem tudunk mit csinálni. Nem gondolom, hogy igazam van, mert ugye én nem vagyok informatikus, de így érzések szintjén ezt egy kicsit elengedtem. Ami viszont ennek kapcsán elkezdett érdekelni, az az, amit Levente is mondott, hogy milyen embereknek a kezében milyen hatalom lesz. Elkezdett az a kérdés foglalkoztatni, hogy milyen exit stratégiával kell készülnünk. Én nagyon szeretem ezeket az új technológiákat, alkalmazásokat, de egyre többet foglalkoztat az, hogy hogyan lehet ebből az egészből úgy kívül maradni, hogy – ugye ami a felütése is volt ennek a rendezvénynek – hogy aki kimarad, az lemarad-e.  Hogy lehet akár öregedő 50-60-70 éves embereként, akár fiatalként – akiknek a szempontjából ez még sokkal érdekesebb, mert előttük még várhatóan több idő van – meghatározni, dönteni a digitális térben való jelenlétről, hogy milyen alkalmazásokat kéne vagy vagyunk hajlandók megtanulni, mik azok, amik valóban fontosak. Az a témakör nagyon érdekel, hogy hogy kalibráljam be úgy a digitális jelenlétemet, hogy ha az nagyon rossz emberek kezébe kerül vagy nagyon kontrollálóvá válik akkor mi a digitális exit stratégia. Milyen fajta digitális technológia mentes életet lehet élni.

Ti mit gondoltok? Áldás vagy átok a technológia? Milyen személyes érzések és gondolatok vannak ébrednek bennetek a digitális társadalommal, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatban? Érdemes ezen elmélkedni egy keveset. Örömmel olvassuk, halljuk a ti gondolataitokat is. 🙂

A cikket ihlető klub beszélgetés a DigInclude – Digitális készségek fejlesztése hátrányos helyzetű csoportokban Erasmus+ projektünk keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.

**********************************************************************************
Ha szeretnél értesítést kapni az új cikkekről, a jobb felső sarokban
tudsz feliratkozni az email értesítőre.

A facebookon itt tudod a híreinket, posztjainkat követni:
https://www.facebook.com/tudatosoregedes/

Tudatos Öregedés? Mi ez?

Tematikus FB csoportjaink, amihez kapcsolódni lehet:

Tudatos Öregedés csoport
https://www.facebook.com/groups/tudatosoregedesnyitott

Menopauza – Támogassuk egymást csoport
https://www.facebook.com/groups/menopauza

Ozmózis Közösségi Idősgondozási Rendszer
https://tudatosoregedes.org/ozmozis/

Idősgondozók, ápolók és családok egymásra találását segítő csoport
Házi idősgondozás, bentlakásos ápolás, otthoni betegápolás Magyarországon
https://www.facebook.com/groups/idosgondozasmagyarorszagon/

Idős, beteg családtag ápolása, a szendvicsgeneráció önsegítő csoportja
https://www.facebook.com/groups/idosgondozassegitseg

Permakultúra, társadalmi fenntarthatóság, gondoskodás válsága
https://www.facebook.com/groups/permakulturatarsadalom/